Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.

H. Pálfy Ilona: Győr város iparosai, kereskedői és mezőgazdasága 1828-ban

5. Millyen nemei a' gabonának szoktak leginkább vettetni? 6. Hány mérő terem egy posoni mérő után, a' magot le számlálván, légyen abba vetve vagy őszi vagy tavaszi, és tehát a' gabonának minden neméből mennyi ? tsak V4 részét lehet őszi vetésre alkalmatosnak venni. Az Újvárosiak búzát és rozsot és kevés zabot; a pusztaiak tsekély részben búzát és rozsot; és leginkább tavaszit vetnek. Egy posoni mérő után, melly egy mostani holdnak fele része (ámbátor ollykor a' győri gazdák a föld rosszabb volta miatt kenteiének tetemes károkkal többet is egy holdba vetni) az újvárosi halárban a magot le számlálván terem a 7. Mennyi Ärenda fizettetik a' jobb termékenységi! földeknek egy posoni mérőjétől mennyi az alább valóbbaktól ? 8. Mibe kerül egy pos. mérőnek munkáltatása és jelesen hányszori szántás kívántatik a Győri földekre nézve? hány marhával vitetik a' szántás végbe ? buza után . . 3 p. mérő a rozs után . 3 p. „ kélszeres mint az árpa után 1 p. „ a zab után . 4 p. „ a' Pusztai részben pedig a buza után a rozs után 2

1 3 2 Pkétszeres mint az árpa után a zab után . 3V

2 p. „ 31/, p. „ A' jobbért V. Czéd. 3 ft 30 x. a' középszerűért 2 „ 30 „ a le.^roszszabbért 1 .. 30 „ háromszori szántás, és boronálás. az lső szántás négy a 2dik és 3dik két marhával vitetik végbe. egy szántásért mit szoktak fizetni? Mit a fogasolásért és boronálásért? és vetésért? Mennyit az aratásért és nyomtatásért? egy posoni mérőnek fel szántásáért fizeLlelik egy forint harmintz krajlzár Vált. Gzéd., mind a háromért tehát 4 ft 30 x V. Gz; a boron álásért és fogasulásért pedig 1 ft hozzá számlálván a vetés munkáját is. az aratásért és nyomtatásért közönségesen egy Torint fizettetik.