Valló István szerk.: Győri Szemle 6. évfolyam, 1935.
H. Pálfy Ilona: Győr város iparosai, kereskedői és mezőgazdasága 1828-ban
dek, és nevezetesen hányadik része emennek tartozandó az lső osztályba, hányadik a 2-ba és hányadik a 3-ba? Millyen tulajdonságú az Újvárosi határ, lapányos é vagy dombos, alája vagyon e vetve a vizeknek e abban némelly homokos helyek is. és millyen terheket kéntelen az újvárosi község esztendőnként viselni; millyen a' pusztai határ? 3. Ezeknél fogva millyen tulajdonságúak és osztálybéliek az ugy nevezett Dűlők egyenként véve; és pedig az Újvárosi részben a) az ugy nevezeit lső Ároki Düllő ? b) a' Második ároki, és fazo' kas vermek nevezetű Düllő? c) a' kis hoszszu völgyi Dülő? d) a' nagy hoszszu völgyi dülő? e) a' Mákos dülő? lehet mondani, hogy ezen határ részint második részint harmadik osztálybéli földeket foglal magában. Az Újvárosi rész, melly a Rába és Rábcza között fekszik lapányos és igen alája vagyon vetve a viz járásnak, ugy hogy ' minden esztendőben bizonyosan egyszer, de tavai háromszor is jár La a' nagy árviz, mi által ámbátor a földjei tekintvén jó volna, igen el romlik. A pusztai határnak is azon része melly a Rábára dül, alája vagyon vetve az árvíznek ; némelly helyeken vizpárjás, homokos, és a hol dombossabb fövenyes és száraz. Hogy pedig az Újvárosi község földjeit és legelőjét a viz ellen oltalmazhassa, kéntelen nagy ki terjedésű eszterókat fenttartani, és azokra áltálján véve esztendőnként 600 flokat fordítani; melly somma különös kivetés által, egy egy mérőre három garast, de különös esetekben sokkal többet is vévén, öszvegyüjtetődik. a) a Győri földek között legjobb tekintetű, és lehal 2dik osztálybéli és A. b) szinte 2dik osztálybéli, minthogy tsak nem mindég járja a' viz ugy hogy 1 / i részét állandóan árviz alatt valónak venni lehet; az élőbbemnél alább való és tehát B. c) Hasonló az élőbbemhez, az az 2dik osztálybéli és B; ennek is V á részét állandóan birja a' viz. d) ollyan mint az lső Ároki dülő, az az 2dik osztálybéli és A. e) Második osztálybéli de B.
