Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Gálos Rezső: Kisfaludy Boldizsár levelei

váltotta be ezt a reményét; a házasság is messze vbít még: de ha igaz, hogy a családfán Balázs = Boldizsár, akkor a felesége neve: Rátky Kláráé, sok mindent megmagyaráz; merthogy Klári magyar vér, és mégis ok lehet, »ki itt tartoztat« — és anyja is, Török István is neki szánhatta ... Salamonfai Ráttky György ezredes 1707-ben ment át Rákóczitól francia szolgálatba, ahol a magyar huszároknak már XIII. Lajos óta nagy hirük s ismételten külön, sőt több ezredük is volt. Ráttky, aki a század elejének minden francia hadjáratában részt vett, ekkoriban Flandriában, Philippevilleben táborozik. Kisfaludy anyjának is jóismerőse, — Ráttkynál érdeklődik fiáról, mikor négy hónapig nincs tőle hire — talán atyafi is. Boldizsár is benne látja reménységét, ha »más fejedelemnek kellene szolgálatot keresnie: »Ratky uram igen jó akarattal van hozzám és igérte rekomendációját.« Ráttky 1719-ben tábornok ,lesz és ezidőtájt, tudomásunk szerint az ő ezrede az egyetlen magyar huszár-ezred francia szolgálatban: Bercsényi László csa.t 1720-ban jön meg törökföldről, az Esterházy-ezredek pedig csak a harmincas években alakultak. Ráttky huszárjairól azt is tudjuk, hogy Spanyolországban is, Lotharingiában is vitézül harcoltak. 1719 nyarán Kisfaludy Boldizsár már Navarrából, a spanyol határszélről irja levelét haza: lovaskapitány a »legkeresztenyebb uralkodó szolgálatában, a huszárok ezredeben«. Párizsban utóbb nem jól mehetett sora, bár járandósága maradt ott annyi, hogy annak behajtása nélkül haza sem menne. S valóban, nem is készül haza. nem is illik a király szolgálatát ily hamar elhagynia, nyáron el sem engedik, most pénze sincs stb. — A helyzet késztette, hogy Ráttkyhoz froduljon s nem fordult hiába. Az ezredben, jóismerősöket talált: itt volt Bácsmegyey Simon, a hopmester — Kisfaludy György iránt érdeklődik! — és itt van a Béri Balogh Ádám brigadéros árvája, Boldizsár, most ott hadnagy. Palásthy Miklós július elején »maga nyavalyájában, száraz betegségben* meghalt, Elszászban él az özvegye s kisleánya. Ez a levele épen a franciaországi magyar huszárok történetéhez ad új adatokat s azért fontos. A Dessewffyekből, PongráczoKból is — anyai rokonokból — akadhatott ismerősre; de ezekről nem szól. Ismeretessé vált utolsó, rövid levele három évvel későbben kelt. A déli tartományokból Elszászba jöttek, Hagenauba,, s rövidesen Strassburgból fog írni. Már őrnagy lett és — már jobban vágyódik haza. »Édes Asszonyom Anyám, kérem, rajtam ne búsuljon, maholnap azt is megadja Isten, hogy megláthatjuk egymást... Csodálatos az Ur minden ő cselekedetiben.« Ugy vélem, 1723-ban, mikor Mikest is hazahívja anyja (Károlyi Sándor segíti a grationalis kérésében) de Mikes nem jön — Kisfaludy Boldizsár megjöhetett. Nem tudok róla semmit többet; csak Thalytól annyit (a nagy Mikes-kiadásból), hogy itthon halt meg. Magával hozta-e főstrázsamester uram Rátky Klárit, vagy itt-