Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Gálos Rezső: Kisfaludy Boldizsár levelei

Előre kell bocsátanom, hogy vagy ezt az utóbbi Balázst kell azonosítanunk Boldizsárral; vagy, ha nem, akkor Boldizsárt Mózesek hatodik gyermekének kell beírnunk. — S ha ezt a családfát, a levelek szereplőit és az egykorú eseményeket összevetjük, még egy-két adatra következtetünk. Rákóczi Ferenc szabadságharcának 1706 végén és 1707-ben a Dunántúl volt a legszebb, mert legdiadalmasabb harctere. Bottyán János tábornok és alvezérei, Bezerédj Imre és Béri Balogh Ádám nyugatnak Starhemberg, Buda felé Rabutin csapatait tartották lekötve; de Bottyán közben kurucaival Bécsig is el-elportyázott^ s ismételten hevesebb csatákat vívott meg. A dunántúli győzelmek legszebbike Andrássy István győrvári csatája volt Starhemberg és az ifjabbik Heister ellen, mikor Heister Hannibált magát is elfogták. Ebben a csatában Bezerédjn és Balogh Ádámon kivül Kisfaludy György tábornok (ez sincs a családfán), Kisfaludy László, Kisfaludy Ádám (aki állítólag ezért Csáktornyát kapta Rákóczitól), Török István és Somogyi Ádám ezredesek tűntek ki, magát Heistert egy Sibrik fogta el: Baioghtól Törökig, a Kisfaludyaktól Sibrikig mind atyafiság; mind a Rába vidékéről, pontosabban onnan valók, ahol Sopron és Vas összeszögellik. Itt van a salamonfai Rátkyak hazája is: vele, a Balogh- és a Török-névvel a levelekben is találkozunk. Kisfaludy Boldizsár aligha volt ott e harcokban; de épen ezidőtájt kerülhetett a fejedelem udvarába, miként Mikes Kelemen is. Mikes nyilván távoli nagybátyja, Gr. Mikes Mihály jóvoltából jutott a fejedelem mellé; Kisfaludy támasza valószínűleg szintén távoli nagybátyja, Telekesi Török István szenátor és ezredes volt, — »régi jo uranak« emlegeti — Rákóczi legkedveltebb híveinek egyike, aki (Beniczky naplójából tudjuk) gyakran étkezett asztalánál. Hogy mi volt Boldizsár udvari tisztje, azt még kevésbbé tudjuk, mint Mikesét. Ugy gondolom, a nemesi gárdába tartozott. Azért gondolom, mert utóbb is mint katona folytatta pályáját, s azért is, mert mintha a danckai hajósok is így volnának összeválogatva: Király Ádám, a titkár, Mikes, a »beja.ró«( a kamarás és Kisfaludy, a testőr. A szines lengyel mulatságok után Kisfaludy Párizsban is átélte Rákóczi környezetének érdekes, változatos két esztendejét: a XIV. Lajos udvarának fényes világát, Berry vagy Maine herceg, a toulouse-i gróf vagy TJangeau márki vadászatait, Mme Pompadour vagy Maintenon lakomáit, a Louvret és az operát, versaillesi és trianoni vízi játékokat, s — amit legszívesebben néztek meg — a sok »kuriozitast«, háromlábú borjutói »az kötélen táncolókig«. 1715-ben, a napkirály halála után a tarka és vidám élet tudvalevőleg megváltozik. A bár ezentúl is mindig bizakodó, optimista fejedelem megint csalódott reményeiben, most lelkében megtört: megöregedett. Mindinkább visszavonul Grosboisba, az erdőbe »az holott is ő Felséghe az Camaldulensek Clastromja mellett eguj házat vett«. Udvartartását, embereit jórészt Párizsban hagyta, ahol a Hotel de Transsylvanie-ban Brenner prépost a fejük; bejárói,