Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Jankó László: Győri ötvösök a 16—19. században

Johann Christoph Roth már a 19. .században kezdi ötvösiparát. 1807. január 30-án találkozunk először a nevével és 1828-ig követhetjük. Céhmester is volt. Franz. Xav. Hentsch, aki Varasdon volt ötvösmester, ugyancsak 1807-ben írásban megkeresi a győri aranyműves céhet

1

) és kéri, hogy a jgyőri céhbe fölvétessék (»als privilegirten Mitmeister einzunerieiben«), mivel Varasdon priv. Céh nincsen. A győri aranyműves céh, amelynek egyébként akkor rokona, Joh. Gottfried Hentsch, a céhmestere, csakugyan készségesen ki is mondja fölvételét. 1809. szept. 22-én remekelt Christian Raab, aki Győrött az aranyműves céhnek »Obervorsteher«-je is volt. W. Kőszeghy Elemér 1809—1855 számítja munkásságát;

2

) azonban a Christian Raab névvel még 1861-ben is találkozunk. 1829. hiájus 2-án szabadig fia, ugyancsak Christian Raab; itt tehát nyilván két Christian Raab dolgozott. 1836. szeptember 8-án szabadul Ignatz Raab, s még 1856-ban is szabadul egy Raab Keresztély, aki talán az utóbbi Christian-nak a fia lehetett, továbbiakat azonban már nem tudunk róla. Talán elkerült Győrből. 1844-ből viszont egy Raab Ferenc bizonyítványát találjuk az ötvösök iratai közt, amelyet a győri Königl. Primaer National. Zeichenschule állított ki. A Raab-család különben régóta élhetett Győr városában, mert a káptalandombi plébánián a névvel már a 17. század vége felé is találkozunk.

3

) 1812. augusztus 1-én mutatta be remekét Johann Was, (sic!) akinek nevével 1841 -igi többször is találkozunk. Céhmester is volt, azonban a jegyzőkönyvékben és ezüstmunkáiban ő maga mindig Waasz-nak írja magát. Akár azt is gondolhatnánk, hogy egy másik Was is lehetett Győrött, mert ugyancsak 1812-ben, de még április 30-án szegődik hozzá Johann Tálos inasnak 6 esztendőre. Johann Stadier 1818. február 4-én remekelt és 1845-ig hallunk róla. 1823. augusztus 8-án »als Land Meister angenommen worden« Joseph Noser (Nojszer?) mondja a győri ötvösök jegyzőkönyve,

4

) s a kétszeres taksát (30 f fW. W.) megfizette. Egy 1827-ben készült ezüst kávéskanálon az Adolf Kelter nevet találtam. Ebből az időből a névvel többször nem találkoztam. Ez az aranyműves mester fia lehet annak a Keller Ignác, prémező szabónak, aki 1773-ban Németországból telepedett Győrré. »Ignatius Keller ex Impery Ci(vi)t(a)te Bamberg Germanus, Limborarius, Cathol(icus) — 32,« rögízíti meg Győr város tanácsának jegyzőkönyve.

5

) De az is lehet, hogy Adolf Keller aranyműves annak a Keller Mártonnak a leszármazottja, akinek nevét a káptalandombi plébánián már 1680-ban olvassuk.

6

) 1

) Rómer Flóris-Múzeum: Győri ötvösök jegyzőkönyve, 1767—1860. (Jan.30.) 2

) W. Kőszeghy Elemér : A magyar ötvösjegyek rendszeres gyűjtéséről. Arch. Ért , 1912. 146 I. 3

) Káptalandombi plébánia : Baptisati. 1681. aug. 10. Raab Mátyás és Anna fia, István. *) Rómer Flóris-Múzeum ' Győri ötvösök jegyzőkönyve, 1767-1860. 5

) Gvőr városi levéltár : Prot. Ord. Liber 13. 635. 1. (1773. szept. 15.) 6

) Káptalandombi plébánia: Baptisati. Keller Márton és Anna Mária fia: János György. 1680. április 21.