Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Jankó László: Győri ötvösök a 16—19. században

győrújvárosi plébániatemplom egyik kelyhét

1

) és a veszprémi székesegyház úrmutatóját készítette.

2

) Nigl József ötvös előbb megyebeli, győrszigeti lakos volt, s 1758-ban (kérte fölvételiét a győri városi polgárság közé.

3

) 1759. február 25-én kebelezték be a győri céhbe.

4 ) Mihalik Sándor helyesen véli,

5

) hogy a veszprémi Útmutató a győri Nigl József munkája — 1760 tájáról való, mert Padányi Biró Márton, akinek címere az úrmutatón föllelhető, 1762-ig volt veszprémi püspök, másrészről pedig Nigl József csak 1759-től működött mint ötvösmester Győrött. Fia (nyilván József) 1772 szept. 6-án szegődik Győrött ötvösinasnak 4 esztendőre. Az apa Nigil ez alkalommal mint »Vorsteher« szerepel,

6

) s nevével később is többször találkozunk a jegyzőkönyvekben. Fia mint mester Temesvárra került, mert 1788. december 25-ről katonai jelentés érkezik Győr város magistratusához. A Gyulay Sámuel nevét viselő gyalogezred parancsnoka átír, hogy az állovai visszavonulásnál két katona különböző ezüst tárgyakat (»verschiedene Silber Geräthe«) talált, s ezeket a Temesvárt lakó Nigfl József ötvösmesternek eladta. Ez a Nigl József ezidőszerint a Győrött lakó apjánál, ugyancsak Nigl Józsefnél tartózkodik. A temesvári katonai hatóságtól tett kérdőpontokra nézve aztán két győri tanácstagot küld |kü a város, akik eljárván megbízatásukban, a győri tanács értesíti a temesvári katonai hatóságot, hogy a temesvári Nigl József, áki apjának tett nyilatkozata jszerint 40 forintot nyert az ezüstön, már visszautazott Temesvárra.

7

) Schweyer András 'győri ötvösmester nevét 1764-ben találjuk először a jegyzőkönyvekben.

8

) Az 1766. január 16-i ötvösjegyzőkönyv szerint egy idevaló ötvösmester leányát jegyezte el. A városnád talált adat szerint felesége Kopf Anna volt.

9 ) Fennmaradt egy munkája, az a láncok nélkül (

is 25 cm. magas ezüst örökmécses, amelyet Csányi Károly fedezett föl egy régiségkereskedőnél, s Hirschler Henrik budapesti ügyvéd, műgyűjtő vásárolt meg. Mihalik Sándor a 18. század második felére datálja. Az örökmécses — véleményern szerint — közelebbről 1767—1768-ban készülhetett, csak esetleg 1795-ben; mert a beleütött »A« betűt Schweyer András mint »Probiermeister« ezekben az esztendőkben használta.

10

) Az örökmécses rokokó-díszítése inkább az 1767—1768. esztendőkre utal. *) Jankó László: Győri ötvösmunkák a 17—19. századból. Győri Szemle, 1933. 132-135. 1, 2

) Egyházművészeti kiállítás katalógusa. (1930.) 292. szám. 3

) Győr városi Ívtár ; Prot Ordinarium Liber 8vus. 116. lap. 244. szám (1758 dec 20-ról) 4

) Rómer Flóris Múzeum : Győri ötvösök jegyzőkönyve, 1663—1779. 5

) Egyházművészeti kiáüítás katalógusa. (1930.) 292 szám, 6

) Rómer Flóris-Múzeum : Győri ötvösök jegyzőkönyve, 1663—1779 7

) Győri városi ivtár : Allgemeines Protocol der Königl Freistudt Raab von 1 ten Jäner bis 9 Jul. Anno 1789. Folio 24. Nro 37 és folio 53. Nro 92. 8

) Rómer Flóris Múzeum : Győri ötvösök jkönyve, 1663 —1779. (1764. júl. 2.) 9

) Győri városi levéltár: Prot. Ord stb. 1796. folio 298. 10

) Rómer Flóris-Múzeum" Győri ötvösök jkönyve, 1767—1860. (1767. július 2. és 1795. június 7.)