Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Jankó László: Győri ötvösök a 16—19. században

domo Senatoriae« »Eöttuös Laslo uram Glöry városi esküit « valami fübérről ad számot. 1633. aug. 29-én azonban már mint y>az néha/ Eötuös Laszlov.-l találjuk a város tanácsjegyzőkönyvében. A város pénzéből 61 forint adóssága maradt, s ennek fejében özvegye egy aranyozott botot és két arany gyűrűt adott, amelyeket — mondja a bejegyzés — »assignaltunk kamerás Uram kezeben jöuendö eladasert«. Feleségével még 1634-ben május 6-án |is találkozunk, amidőn mint »N(obi)

lis domina Justina Relicta Vidua« rágalmazásért feljelentést tesz a városnál.

1

) Joannes Eöttwös de Koloswar azonos Keresztszeghy Vitus ötvösmesterrel. »Prouidus Joannes Eöttweös aliter Keresztszeghy Vitus de Koloswar, civis et subdilus nostrae Jauriensis« — mondja a székeskáptalan fölvallási jelyzőkönyve 1617-ben, — amikor eladja házát Venceslav Kindtner német takácsnak 54 magyar forintért.

2

) A Hetesi Pethe Mártontól 1603-ban kiadott 'céhszabályzatot hiteles másolatban 1623-ban is kiadta a (győri székeskáptalan

3

) és ez alkalommal Bour Eötvös Lászlón kívül Pap János, Grigonich Márk és Hlavacs György győri ötvösök nevét olvashatjuk. (Joannes Eöttwös de Koloswar nyilván már nem élt, vagy esetleg — talán háza eladása után — elköltözött Győrből.) Pap Eötvös János még csak 1626. aug. 1-én lett győri városi polgárrá.

4

) (Lehet, hogy előbb talán hem a városban lakott.) 1627ben azonban már háztulajdonos, mert egy háztelek eladásánál mint annak nyugatról szomszédja Joannes Eötvös aliter Pap van megjelölve a győri székeskáptalan fölvallási jegyzőkönyvében.

5

) Grigonich Márk nevével már 1615. január 9-én is találkozunk, amikor »Otuos Marko Pfrojcatort wala a város előtt.

6

) 1633-ban Eötuös Márk aliter Grigonich felesége — "Margaretha — pörösködik Patonay Szabó György özvegyével valami átvett ezüst-párta köve és egy aranyozott ezüst pohár körül.

7

) A 17. századnak talán leginkább ismertnevű győri ötvösmestere Pereszteghy János. W. Kőszeghy Elemér, a kassai múzeum volt igazgátója, már 1912-ben megállapította,

8

) hogy <a győri székesegyháznak egyik — még 1637-ből származó, !de a 19. században már átalakított — kelyhén az IP mesterjegy Pereszteghy János »gyori cehmester« jelzése lehet. Megállapítása helytálló, amennyiben a kehely alsó része egészen a nodusig régi és csakugyan Pereszteghy János munkája. A nodustól fölfelé azonban, mint a kehely cuppáján levő újabb hitelesítő jegy is jelzi, 1861-ben Bécsben, tehát Simor János győri püspöksége Idejében átalakították. 1

) U. o. Prot 1629—1638 295. 1. 2

) Győri szkápt. hit. h. lvtára. 1617. évi 6. főlv. jkönyv, 554. 1. 3

) Győr városi ívtár Articuli Contuberniorum Cehales. 4

) U. o. Prot. 1600—1639. 325. I. s

l Győri szkápt. hit. h. lvtára. 1627. évi 7. főlv. jkönyv, 283. 1. 6

) Győri városi ívtár. Prot. 1614—1621. ?6. 1. 7

) U. o. Prot. 162°—1638. 155., 164., 167. 1. 8

) W. Kőszeghy Elemér: A magyar ötvösjegyek rendszeres gyüjtésérőL Arch. Ért. 1912. 147 1.