Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Jankó László: Győri ötvösök a 16—19. században

egyházak és monostorok körül megtelepedett iparos népesség .soraiban aranyművesekkel.

1

) (Auri faber.) Győr püspöksége pedig már Szent István idejéből való, tehát ötvösöknek Győrött már akkor kellett lenniök. Az egyház céljaira az aranynak és ezüstnek mindig

1 keleté volt, azután meg, ahol magasabb (kultúrájú és általában jobbmódú emberek nagyobb számmal éltek, az ötvösök mindig keresették lehettek. S azt sem szabad elfelednünk, hogy Győr várában nem egyszer nagy előkelőségek, sőt királyok is megfordultak, s ilyenkor ötvösökre mindig szükség volt. Tehát Győrnek is bizonyára már a középkorban megvoltak a maga ötvösei, azonban — sajnos — győri ötvösnek nevét a |középkorból eddig még nem ismerjük. A legrégibb adatot Győr város helytörténetének nagyérdemű kutatója, Bedy Vince fedezte fel a győri székeskáptalan számadó könyveiben.

2

) E szerint a győri káptalan II. Lajos királyunk felesége, Mária királyné részére 1523-ban János győri ötvössel Budán remek ezüst serleget (»scyphum Argenteum vu'

go 'kupam«) vásároltat, amelyért 36 forintot és 20 dénárt fizet.

3

) Másutt is előfordul — Győrnél nagyobb ötvösiparú erdélyi városokban, ígfy a »magyar Augsburg«-ban, Nagyszebenben is — hogy előkelő megrendelők máshonnan kénytelenek egy-egy műdarabot megszerezni, ha ajándékozás alkalma váratlanul fölmerüji. Az adott esetben a győri káptalan a legtermészetszerübben Budához fordulhatott, amikor az 1521. nyarán Magyarországra jött ifjú királynét, aki 1522. szept. 29^én

4

) királyi urával Győrt is meglátogatta, meg akarta ajándékozni. Ugyanis Budának ötvössége épen II. Lajos idejében különösen virágzott, mivel a király az udvarnál megforduló követeknek szánt arany és ezüst műtárgyakat Budán készíttette,

5

) s ezzel a budai ötvösöket szorgosan foglalkoztatta. ÍAZ említett János ötvös tekintélyesebb iparos lehetett, többszöri kiküldetéséből erre következtethetünk

1

. 1530-ban őt és Zárka Jánost több jobbággyal az óvári kapitányhoz (Amadé Istvánhoz) küldi a káptalan,

6

) majd másik alkalommal ugyanokét Védenybe irányítja.

7

) Ebből az időből való a győri ötvösök első céhszabályzata, amely 1529-ben kelt, mégpedig magyar nyelven Pesten. Szövegét a győri céhlevelékhek Győr város levéltárában levő másolatos gyűjteményében (Articuli Contubernioi

um Cehaes) megtaláljuk. Látjuk, hogy akkor négy város — Győr, Komárom, Esztergom és Újvár — ötvösei közös céhben egyesültek

1

, s esztendőnként Szent György-vásár másodnapján céhmestert választottak. *) Ipolyi Arnold : Magyar mű- és történelmi emlékek kiállítása. Századok, 1876. 529. 1. 2

) V. Ö. Iványi Béla : A győri székeskáptalan számadó könyvei. 3

) Győri szkápt. magánlevéltára. — I. Számadó könyv, 611. lap. (Protocollum Capituli Jaurinensis ab Anno 1499. usque ad Annum 1528.) 4

) Szávay Gyula: Győr, 286. lap. 5

) Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története. IV. 633. 1. 6

) Győri szkápt. mlvtára, — II. Számadókönyv, 41. 1. 7

) U. o. — U. o., 45. 1.