Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Adattár - Mohl Adolf: Győr elestének és visszavételének irodalma. Első közlemény
titkára, 1598. ápr. '20-án Pálffynak ezeket írja: Midőn uram, az esztergomi érsek mellett Bécsben voltam és láttam a Győr visszafoglalásáról megjelent nyomtatott, kötött és kötetlen dicsbeszédeket, pirulnom (kellene és magamat feddésre méltónak tartani, ha múzsám rólad, nagylelkű hős, hallgatna. 1 ) Mi lett e nyomtatványok sorsa? Egy ideig közkézen forogtak, azután osztoztak a füzetes könyvecskék rendes sorsában: kallódtak, pusztultak, amire már külalakjuknál fogva is különösen alkalmasak voltak. Elvétve itt-ott akadtak azonban egyes buzgó gyűjtők is, kiknek figyelme az ilyen csekélységeknek látszó dolgokra is kiterjedt. A győri vár visszavételére vonatkozó nyomtatványok első szerény gyűjteményes csoportját egyik kortársnak, a jenai egyetem akkori rektor magnifikuszának: Reuter Miklósnak köszönhetjük, aki Győr várának visszavételére vonatkozó saját költeményeit és más szerzők hasonló tartalmú versezeteit, összesen 15 darabot, »Trophaea de Jaurino .. . recuperate ...« címmel kiadta Jenában, ugyancsak imég 1598-ban. 2 ) Utána 200 évig váratott magára az idevágó nyomtatványok legközelebbi gyűjtése. Az új gyűjtő /. B. Kaltenbaeck bécsi lakos volt. Ö azonban nemcsak gyűjtötte ezeket a nyomtatványokat, hanem 1798 táján újra le is nyomatta. Am nyomtatás közben a vállalkozást valami baj érhette. A munkából ugyanis kinyomódott egy 252 lapra terjedő kötet, 60 lapos Függelékkel; de hiányzik a cim, a bevezetés, sőt a kötetből még a 38—60. lapok is kimaradtak. Azonképen hiányoznak az eredeti szövegekre vonatkozó fölvilágosítások is. Annyit azonban meg lehet állapítani, hogy összesen 26 eredeti nyomtatvány állott Kaltenbaeck rendelkezésére. Ezekből a lenyomatban csonlk'a a IV. es egészen hiányzik az V. és VI. nyomtatvány, a 37—60 lapok elkallódása folytán. Ez a csonka munka, melyből csak egyetlen példány ismeretes, Kaltenbaeck után Haidinger Ferenc bécsi vendéglős birtokába került, aki szintén szenvedélyes gyűjtő volt. Az ő hagyatékából vétel utján a Magyar Nemzeti Múzeum szerezte meg, hol is Hung. h. 3055. h. sz. alatt áll a kutatók rendelkezésére. A könyv első üres levelén ezen észrevétel olvasható: Aushängebogen eines von Kaltenbaeck begonnenen aber nie vollendeten Werkes. Unicum! (Kertbeny: i. m. 307. 1.) Kaltenbaeck után tisztára győri nyomtatványok gyűjtésével senkisem f ogl átkozott. Azonban körülbelül ugyanazon időben a német irodalomtörténet művelői szemet vetettek a régi röpiratos nyomtatványokra, *) Dr. Mohi Antal : Győr eleste és visszavétele. 73. I. 2 ) Reusner Miklós született 1544-ben, Sziléziának Leonberg nevű városában. Cimeit maga így sorolja föl : Auetore N. R. (= Nie. Reisner) Leonino, Comité Palatino Caesareo et Cons. Saxonico. Meghalt 1602-ben, még mint „rector magnificus". Sok munkát írt prózában is, versben is ; de valamennyit latinul. 1603-ban jelent meg Frankfurtban a „Rerum memorabilium in Pannónia . . . exegeses" cimü több kötetes munkája. Ebben található a Trophaea lenyomata is.
