Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Valló István: Szemlénkről és az új vidéki folyóiratokról
kevéssé alföldi, még kevésbbé szegedi s í'gy a folyóirat csak annyiban »izenet Szegedről«, hogy onnan indul el, de nem arról szól. Ä folyóiratot képzőművészek alkotásainak kitűnő reprodukciói is díszítik, de hiányzik az, hogy a szövegben mondanának pár szót az alkotó művészekről is. * A Győri Szemle ma már ötödik évfolyamát járja. Töretlen úton indultunk el, de jó látnunk azt, hogy ma már mások is járják és szélesítik az új csapást, amely; a Széchenyi-féle önismeret teljességéhez vezet. Az új magyarnak útja ez, amely nem nyugszik bele a meglévő viszonyok által megszabott életlehetőségekbe, hanem kutatva és ismereteket gyűjtve küzdi előbbre magát a jobb és szebb élet |és a teljesebb magyarság felé. Reformer, de egyben konzervatív is, — mint Széchenyi, — mert nem akar eliramodni délibábos jelszavak, idegen ideák után, hanem minden idegszálával a magyar múltban gyökerezve, a múlttal megalapozott és magyar életfolytatást kivan. Az ötödik év derekáról való visszatekintés, a tudós köröknek bennünket érő elismerése és korrigáló bírálata, a vidék pezsdülő szellemi élete, mind csak bíztatás számunkra, hogy munkánkat folytassuk, mert feladatunk még nagyon sok van. Győrnek és környékének múltja és jelene bőséges teret ad még a kutató munkára s mi hívunk mindenkit, aiíi a heiyKultúrát tudományos munkájával szolgálni kívánja, Szemlénk munkatársául. Valló litván. !