Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Hellebronth Kálmán: Az ócsai és enesei Torkos-család

kastélyában egész kis alchimista laboratóriumot rendezett be, melynek erkélyéről éjjelenként csillagászati megfigyeléseit végezte. Értékes fizikai műszerei, — légszivattyúja és üvegköszörülő készüléke optikai műszerek előállítására, — voltak. Hires volt kagylógyűjteménye. Különös szeretettel foglalkozott a méhészettel (Der wahre Ursprung des Bienenwachses. Oedenburg, 1776.) és a kertészettel (A növényi élei fejlődése és kimúlása. Győr, 1741.). Misklolczi István győri sebész költségén magyarra fordította a Manuale Chirargiciim. c. hires orvosi munkát (1741.). Ä magyarság szempontjából nagyértékü forrásmunkája: A föld kerekségén szerteszét élő magyarok. Turkoly Sámuel magyar utazó levelévelXl^l. Kiváló művelője a történelemnek, régészetnek, szónoklatnak és költészetnek (A tüzesvas-próbák, istenit él eteknél Magyarországban 1744.; A magyar vezérek és királyok sorrendje és uralkodási ideje 1745.; A Győr és Komárom között talált római sir emlék 1748.; Történetpolitikai értekezés Mária Terézia koronázásáról Győr, 1742. Gyászbeszédei és költeményei közül többet kiadtak Jenában). Mária Terézia királynő soproni látogatása alkalmával, a királynő jelenlétében ő tartotta az ünnepi beszédet (Dank a. Denkaltar Ihro... Majestät Maria Theresia ... Königin von H Ungarn ... als Allerhöchst Dieselben den 3. Sept. 1773. mif Dero Gegenwart die königl. Freystadt Oedenburg begnadigten, durch eine... öffentlich gehaltene Rede aufgerichtet, Oedenburg. Számos emlékbeszéde jelent meg még külföldön is, pl. Trauer Cantate Regensburg). De nemcsak alkalmi beszédeket írt, hanem az ének- és zenekar által előadott kantatékat Is gyakran ő szerezte, ezek közül több nyomtatásban is megjelent. Torkos József fáradhatatlan volt a munkában. Kiterjedt levelezést is folytatott, így különösen Prónay Gáborral, aki fiai nevelését is reá bízta. Ő küldte meg Prónay hitvesének a Győrött 1743. titokban kinyomatott uj énekeskönyvet, az Uj zengedező Menynyei Kart. Hires atyjának halála után ő lett anyjának vigasztalója és szemefénye. Jellemző puritánságára, hogy midőn mint fiatal lelkészt már 36 éves korában püspöknek választották, nem fogadta el, szintúgy a nemesdömölkiek meghívását sem, míert a sok távollét és külföldi tartózkodás, siker után nem tudta elhagyni szülőegyházát, a győrit, mely különben is veszélyben forgott. Az egyébként kedves, szelid természetű, nyájas modorú Torkos József kemény harcokat vivott gr. Zichy Ferenc győri kath. püspökkel és a hatóságok embereivel (mint már 1747-ben is az ev. egyház dolgában hallgatták ki Torkos István és Enessey Imre győri táblabirákat) ; de az elnyomatás mégis bekövetkezett, mert az 1749. március 10.-én kelt kir. rendelet megszüntette a győri prot. gyülekezetek vallásgyakorlatát. Az elvett épületekért a város némi váltságdíjat fizetett, de a lelkészeknek és tanároknak így Torkos Józsefnek, az európai hírű tudósnak, a magyar érdekek bel- és külföldi nagy harcosának is távoznia kellett szülővárosábóll, melyet ősapja mentett meg egyizben a töröktől. Ha annakidején el-