Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Hellebronth Kálmán: Az ócsai és enesei Torkos-család

adót, hanem csak 1 és 1

/

2-et, mint amennyit a töröknek is fizetnek. (Eredetije az ercsii uradalmi levéltárban.) 1644. ápr. 27-én pedig a jobbágyok fordulnak panaszos levéllel Torkos Péter, Dombay Pál és Szapáry András földesurakhoz, a hajdúk túlkapásai és pusztításai miatt. Torkos Péternek, Zákány Annával kötött házasságából öt gyermek származott — de ezek köziül csupán János viszi tovább a családot. (Krisztina nevü leányuk Karcsay Istvánhoz ment nőül.) János (1630—1712) Győr megye táblabírája, a győri evang. és ref. gyülekezetnek az 1687. pozsonyi országgyűlésre kiküldött követe volt azzal az utasítással, hogy a prot. rendekhez csatlakozva, lefoglalt Imaházuk visszaadását 'követeljék. Első felesége: nemes Bognár Kata (f 1686. nov. 24.), kitől négy gyermeke származott. Közülök Péter (1663—1708) 1699-ben a győri ev. gyülekezet inspektorává választatott (neje: Dorottya, Hartvicht Ulrich özvegye). István (1668—1722) táblabíró. Neje: Nagy Kata, kitől 6 gyermeke és 10 unokája származott. Ezek közül Éva Kisfaludy Imre neje, István szintén táblabíró (neje: Enessey Éva, E. István és Palásthy Éva leánya), Péter (sz. 1708.) Paksra kiöltözik, Gábor (sz. 1712.) katona; unokái közül: Anna Andrássy Jánosné, János kapitány, Mária, Tersztyánszky kapitány neje, stb. — Id. János, első feleségének — Bognár Katának — halála után 5 évvel, 1691. jan. 25-én (tehát 61 éves korában) másodszor nősül, egybekelvén nemes Szakács Zsuzsával, kitől még két gyermeke származott: Éva (sz. 1691. X. 26.) Károlyi István neje lett 16 éves korában (1707. VII. 29.), Katalin (sz. 1693. IV. 13.) pedig nemes Tulok Ferencné. — A még első feleségétől, ns. Bognár Katától, származó két fiának: Andrásnak és Imrének (mindkettőjük családja nagy fejlődésnek indult, utódait alább bővebben ismertetem. — Id. János meghalt 1712. ápr. 3.-án, 82 éves korában. L, András (1669—1737) ága: Torkos András (János győri táblabíró fia) a Dunántúl kiváló lelkésze, Wittenbergben tanult, hof több latin nyelvű értekezést adott ki és 1695. a magiisteri címet is megszerezte, az egyetemen előadásokat tartva. 1698-ban hívták vissza Győrré, hol azután az ev. gyülekezetnek 38 éven át tanára, igazgatója, majd 1702 óta lelkésze volt Mint a magyar pietisták vezére, ő adta ki a győri Luther-kátét, s a hallei egyetemen tanuló magyar ifjaknak igazi lelki atyja volt. Az ő nevéhez fűződik a hallei egyetemen ma is fennálló Poldt—Torkos-alapítvány (szintén elsősorban családbeli ifjak részére), melyet a Torkíos András iránt érzett tisztelete jeléül alapított Poldt Mátyás, a kitűnő előmenetelü ev. theologusok patrónusa. 1734. V. 14-én kelt ösztöndíjalapító levele szerint 2000 rajnai forintot fizetett be a wittenbergi egyetemen alapítványul. (A wittenbergi egyetem a 19. század elején a halleivel egyesíttetett.) A világháború utáni nagy német Infláció katasztrófája kapcsán majdnem teljesen elértéktelenedett alapítványt, az egyetem rektora és tanácsa a legmélyebb tiszteletre és köszönetre méltó objektiv pár-