Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Jordán János: Győr kereskedelme és ipara

mind minőség tekintetében olyan jó volt, mint amilyen az utóbbi 6 évben nem fordult elő. Az árak 20.80 K-tól 22.50 K-ra emelkedtek. A repce legnagyobb részben Ausztriában talált elhelyezést. Németországba alig ment 2000 q. Igen nagy mennyiséget a :győri olajgyárak vásároltak meg. Készlet ebből a cikkből semmi ^sem maradt. A kertészeti termékeknek jelentős volt a terméseredménye. A termények magas árakon és könnyen voltak értékesíthetők. Nagy mennyiségben szállítottak cseresnyét, málnát, epret. Az epret sajtolt állapotban is. Sárga barack alig termett és igen magas áron kelt el. Nagy cikk volt a besavanyítani való uborka és dinnye. A spárga-termés évről-évre nagyobb mérvet öltött, úgy, hogy túltermés állott be. Csemegeszöllö kevés termett. A kerület kereskedői igen élénk közvetítő kereskedést űztek a szöllővel, amelyből a győri piacra, Esztergom, Komárom és Pest megyéből kb. 150 kocsi rakományt hoztak be és szállították a határszéli városokba és Bécsbe. Téli gyümölcsben nagyon silány volt a termés. Almát legnagyobb részben külföldről hoztak be. Ausztriából pl. 6000 q. Igen jelentékeny arányokat ölt a zöldség- és a káposztatermés. A káposztatermelésben nagy túltermés volt, úgy, hogy 100 fejenként 2—3 K-ért kelt el, de később még ilyen (áron fsem volt rá vevő. Petrezselymet és sárgarépát kb. 60 vagonnal szállítottak a kerületből a fővárosba és más vidékekre. A borkereskedelem igen lanyha. A szüret úgy mennyiség, mint minőség tekintetében silány volt és éppen ezért a kereslet 'álig volt számbavehető. A behozatal Olaszországból jelentékenyen emelkedett. A kerület kereskedői szükségletüket leginkább az Alföldről és Zala megyéből szerezték be. Kivitelről alig lehetett szó, csupán Ausztria piacain sikerült a kereskedelmi összeköttetést fenntartani. Az állattenyésztés és az állatokkal, valamint az állati termékekkel való 'kereskedés helyzeté a kővetkező volt: A szarvasmarhák kereslete állandóan rendkívül nagy volt és így az egységárak elérték az 1896-ban volt árakat. Érdekes megállapítás, hogy a [győri és környéki kereskedők és mészárosok sürgős szükségnek jelzik a győri uj közvágóhíd mielőbbi megnyitását, azzal a javaslattal, hogy vasút kapcsoltassék hozzá, hogy így szorosabb Összeköttetésbe kerüljünk a budapesti vásárral. A /////kereskedelem az állandó párisi kereslet folytán egész évben a legkedvezőbben bonyolódott le. Ennek az élénk üzletmenetnek az a magyarázata, hogy AlgirbőT a juhszállítás teljesen szünetelvén, a magyar birka jó áron gyors elhelyezkedésre talált, úgy a párisi, mint a bécsi és budapesti piacokon. 'Anyag 'mindig elég volt és igy a kedvező konjunktúrát a Ikereskedőink teljes mérvben kihasználták. '( A sertéspiac kielégítőnek volt mondható, annak dacára, hogy ebben az évben háromizben is volt forgalomkorlátozás, A forgalom nem szünetelt teljesen, mert az ausztriai kormány egyeseknek adott szállítási engedélyt. Az árak elég kedvezően alakultak és egész év-