Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Trimmel Ferenc: Győr—Mosony—Pozsony vármegyék jelzálogos terhei
eredményt, arról győzték meg a Statisztikai Hivatalt, hogy a telekkönyvi adatok utján nyert bruttómegterhelés adatai, ha nem is ,számottevőleg, de mégis már annyira eitérnek, hogy egyedül a bruttómegterhelés adatai a következő években a földbirtokjók eladósodásának helyes megítélését feltetlenül hátráltatni fogják. Éppen ezért a Statisztikai Hivatal ezeknek a bajoknak gyors orvoslása céljából, ellenőrző adatokról gondoskodott |ós a magyar hitelintézeti kölcsönöknek hitelintézetek és azon belül adósok szerint -való összeirását rendelte el. Ugy, hogy az l931-ik évi eladósodás megállapításánál a Statisztikai Hivatalnak a telekkönyvi adatokon kivül, mely mint fentebb is említettem, kizárólag csak a bruttóeredményeket tudja megadni, már az úgynevezett hitelintézeti adatok is rendelkezésre álltak (takarékpénztárak, bankok, hitelszövetkezetek), amelyeknek alapján 1931-re vonatkozólag és ettől kezdve a földbirtokok terheinek nemcsak bruttó, hanem nettóterheit is meg lehet állapítani. A Statisztikai Hivatalnak 1931-től kezdődően tehát már kétféle adatgyűjtés áll rendelkezésre: 1. az úgynevezett telekkönyvi, amelyből a bruttómegterhelés állapítható meg és 2. a hitelintézeti, amely a magyar hitelintézetek adatszolgáltatása alapján a földbirtokokra bekebelezett hitelintézeti kölcsönöknek nettóösszegét, vagyis e kölcsönöknek az év végén (december 31-én) fennálló álladékát adja. Az ország földbirtokainak háboruelőtti, aránylag nagymértékű eladósodását (a mai Magyarország területén fekvő földbirtokokat 1913-ban 2284 'millió pengő belföldi hitelintézeti kölcsön és a megejtett megközelítő számítások alapján még mintegy 700 millió pengő másféle bekebelezett adósság terhelte), a világháborút követő pénzelértéktelenedés teljesen jelentéktelen Összeggé zsugorította össze. Ez az úgynevezett adósságmentes állapot nem tartott sokáig, mert a magyar földbirtokokat az 1925. év végén már ismét 109.9 millió pengő bruttóteher terhelte. Ettől az időponttól kezdve a jelzálogos terhek összege állandóan emelkedik, úgy, hogy az 1932. év végén a terhek bruttóösszege már ismét 2115.5 millió pengő. 1. Bruttó és nettó terhek az 1928—1932. években: 2 ) Bruttó terhek Nettó terhek összege : összege : 1931. 1932. 1928. évben . 1929. „ . 1930. „ . 1043-5 950-4 15670 1393-5 1844-6 1570-4 20380 1716-5 2115-5 1778-7 Ha most már az eladósodás folyamatának vizsgálatánál a területi, a gazdasági fővidékek szerinti megoszlást tekintjük, a következő képet nyerjük.
