Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Ripka Lajos: Győr és környékének zöldségtermelése

hanyatlás keletkezett. Äz Országos Mezőgazdasági Kamara magtermelési szakosztálya ezért az árakat minimálta. Kivánatos volna, hogy vármegyénkben a magtermelés fokozottabb mértékben terjedjen. Äz irányított termelés előre lekötött irányított értékesítéssel van egybekötve, A fontosabb magvak 1932-ik évi külkereskedelmi mérlege a következő : Sorszám Magvak Behozatal Kivitel Sorszám Magvak q 1000 P érték q 1000 P érték 1. 685 32 61.335 1.025 2. Borsó, száraz, hántolatlan . 7.139 305 82.413 2.182 3. „ vetési célokra . 781 29 — — 4. 450 36 43.997 1.748 5. Mák — — 2.832 209 6. Vetemény, virág- és gyógynövény magvak, 3 kg.-nál nagyobb csomagolásban 585 104 7.106 640 a) 3 kg.-nál kisebb csomag. 21 15 — — 7. Erdei disz- és gyümölcsfa-magvak, vadgesztenye, makk . 3.335 53 745 19 8. Egyéb magvak 358 16 137 5 9. Mindennemű magvak . 1 1 11 3 Összesen : 13.355 591 198.576 5.831 A magyar nemzet költészetében, művészetében úgy a múltban, mint a ímindennapi életében is a virág oly élénk 'szerepet játszik, mint a japán nemzeten kívül a világnak egy nemzetében ;sem. Nem is régen alig akadt az országban olyan bogárhátú 'fehérház, amelynek kicsiny kertjében, vagy az ablakában virág ne nyílott volna. A virág élő, vagy festett alakban a magyar »nemzet fiait és leányait elkíséri a bölcsőtől a sirig. Virágos a bölcső, a kapuféifa, a vasárnapi ruha, a besorozott katona kalapja, a temetőben nyugvók sírján a fejfa. [ A városi ember nagyon eltávolodott volna talán a virágtól? Hiszen, ha megfigyeljük a piacokat, virágkereskedőket, vágott és cserepes virágot még ma is elég sokan vásárolnak. Kevés talán a virágnevelésre alkalmas terület? Tényleg így van, azonban okkalmóddal ezen lis lehetne segíteni. Ott vannak az ablakok* "és erkélyek,, amelyekben rengeteg virágot lehetne elhelyezni. A város nagyon sok részén található kisebb előkertek ügyes elrendezéssel nagyon sok virág nevelését tennék lehetővé és ezzel megteremthetnék a ^Virágos Győrt a. f A városi ember, ha reggel kitekint az ablakon, mennyire fel-