Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Mille Géza: A mezőgazdaság helyzete és szükségletei Győrött
2.6 'millió kg. hust vágtak — darabszámra ugyan 1932-ben több állat került a vágóhikra, de a sulymennyiség ugyanennyi volt. A borfogyasztás 1932. évben 1,580.000 litert tett ki, mig 1935. évben 270.000 literrel több fogyott, vagyis 1,850.000 liter, mig 1927-ben 1.6 millió liter volt a győri borfogyasztás. Az olcsó borral szemberi a nem olcsóbbodó rum, konyak és pálinkák fogyasztásában az esés az 1932. évhez képest 15o/ 0i , az 1927. évhez képest 50 o/o. A sörfogyasztás szépen mutatja a sörkartell árpolitikája által visszafejlődésre itélt sörfogyasztás csökkenését. 1928-ban 6300 hl. sör fogyott, 1932-ben csak 2600 hl., 1933-ban pedig már csak 1800 hl. Az ásványvizfogyasztás adatai: 1927-ben 243.000 üveg, 1932ben 97.000 üveg, 1933-ban 119.000 üveg. A szódavizfogyasziás adatai: 1928-ban 1,139.000 üveg, 1932ben 787.000 üveg, 1933-ban 702.000 üveg. Vasúti forgalom. A MÄV. raktárfőnökség adatai szerint 1933. évben Győrben feladásra került buza és rozs 505 kocsi 84.790 q súllyal, árpa 198 kocsi 28.580 q, tengeri 46 kocsi 5090 q, liszt 150 kocsi 22.600 q súlyban, vagyis összesen 899 waggonban 1,410.600 q termény. Ennél lényegesen többnek kellett lennie a Győrbe vasúton érkezett mezőgazdasági termények mennyiségének. 1933-ban a bőséges termés következtében a hajóforgalom is erősen megélénkült a német, olasz stb. gabonaexportunk révén. Naponta 100 szekér ijs à 10—15 r q gabonával fuvarozta heteken át a gabonát a győri hajóuszályokba. Sajnos a hajón és tengelyen történt terményforgalom adatairól nem sikerült számadatokat szereznünk. A győri Széchenyi Társaság elnöke: dr. Valló István a gazdasági ankéttal kapcsolatos célkitűzésében világosan kifejezésre juttatta, hogy a társaság politikamentes társadalmi tevékenységének kiinduló pontjául a helyi adott viszonyok és szükségletek minél teljesebb feltárását és megismertetését tűzi ki célul, hogy ezzel megkönnyítse a győri közéletet munkáló tényezők tájékozódását. De ez az ut vezet nemcsak az arra "hivatott felelős tényezők, hanem a nagyközönség előtt is a város gazdasági kérdéseinek a megszerettetésére. A város és Győr vidéke mezőgazdasági adottságainak a megismertetése szempontjából az előző oldalakon feltárt adatok egyáltalán nem tartanak számot a teljességre és a tökéletességre. A kép csak a lényeges fővonalakra fektette a súlyt és helykímélés szempontjából a részletek aprólékos taglalásától el kellett tekintenünk. A mezőgazdasági adott helyzettel kapcsolatban az előzőkben közölt adatok mindenesetre úgy az érdeklődő nagyközönség, mint az e kérdésekkel hivatásszerüleg foglalkozó tényezők részére kellő támpontokat szolgáltathatnak a fövőbeli teendők megállapítása és a fejlődéshez szükséges uj létesítmények elbírálása szempontjából.
