Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Mille Géza: A mezőgazdaság helyzete és szükségletei Győrött

Ma a külföldi pénzes emberek előszeretettel keresik fel Csonkamagyarország szakszerűen gondozott hires vadászterületeit s akár átalányösszegben, akár pedig darabonkénti díj fejében a vadászterületek tulajdonosai Jelentős bevételhez jutnak ezen a réven. Ujabban erősen tért hódít a vadnak élve való összefogása, a lőtt vadaknak pedig főleg export utján való értékesítése. Ebből a szempontból súlyos kár Győr városára nézve, hogy nincs hűtőházi berendezése, amely hűtőházi berendezés a vadhús exportjának is hatalmas emeltyűje lenne az egész Dunántúlra nézve. Halászat. A Rába és Marcal folyó szabályozásával az ezek mellett fekvő községek megfosztattak igen jelentős halászati bevételeiktől. Ma már csak a Kis- és Nagyduna mentén fekvő vármegyei községeink részére jelent némi bevételt a halászat. Az idők folyamán jóformán ez a foglalkozás csak sporttá és időtöltéssé degradálódott. Méhészétre nézve a millenium esztendejében 5045 család adatait találtuk feljegyezve. Selyemtenyésztésre nézve a milleniumi évben 20 falu 40 q selyemgubót produkált és 522 eperfa állott nyilvántartásban. Ujabb adatok: 1928-ban Győr megyében selyemtenyésztéssel foglalkozott 47 községben 369 tenyésztő, 7926 kg. gubóterméssel, átlag 49 pengő kereset; az eperfaállomány 10.000 drb. 1933-ban 11.500 drb eperfa van. Győr város adatai: 1922-ben 50 tenyésztő, 1427 gubótermés, 42 P átlagos kereset, 650 drb eperfa. — 1931. évi adatok: 41 tenyésztő, 864 kg. gubótermés, 17 P átlagos kereset, 740 drb eperfa. — Az 1933. évi adatok: 41 tenyésztő, 880 kg. (gubó, 22 P átlagkereset, 840 drb eperfa. Ez évben fejenként 4—13 pengő jutalomdíj is volt. J

A selyemtenyésztésben Olaszország a tanítómesterünk. A magyar selyemhernyó selyme a legkülönb az egész világon, de miveï a fák tördelése, pusztítása még a vérében van a lakosságnak, ezért nem fejlődik ez a mellékkereseti ág. A közutak, közterek a vidéken, falvakban eperfával lennének fásítandók a község centrumától számított 4—5 km-es körzetben. A kommunizmus alatt Győrött rengeteg eperfát elloptak, ezt még ma sem heverte ki a város. I A város, a megye és az Allamépítészeti Hivatal mindent megtesznek hivatalos uton, de a magántulajdonosok

1 és a közönség érzéketlen. Olaszország megszámlálhatatlan mennyiségben parancsszóval ülteti ma is az eperfát. Hajdan a Széchenyi és Esterházy grófok a nagybirtokaikon önként ültettek

1 eperfákat, s ezáltal a cselédségüknek könnyű és nem lebecsülendő mellékkeresetet juttattak. C) Forgalmi és fogyasztási adatok. A város és vidéke gazdasági és közgazdasági életének tempója, elevensége tekintetében támpontokat meríthetünk a fogyasztás és a forgalom statisztikai adataiból. Ez év elején a Győri Hirlap tanulságos adatokat publikált e tekintetben s nem kétséges, hogy