Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Mille Géza: A mezőgazdaság helyzete és szükségletei Győrött

Megyében : Városban: Termés : Megyei átlag : 1. Buza . . 50.819 kh. 705 kh. 479.173 q 9-3 q 2. Rozs . . 36.814 kh. 437 kh. 338.984 q 5-1 q 3. Árpa . . . 35.774 kh. 415 kh. 358.271 q 9-9 q 4. Zab . .. . . 10.120 kh. 49 kh. 95.128 q 9-4 q 5. Szemes tengeri 50.965 kh. 416 kh. 524.086 q 10-2 q 6. Burgonya . 13.828 kh. 127 kh. 531.686 q 38-1 q 7. Cukor répa . 3.289 kh. — kh. 263.120 q 80-0 q d) Termelési adatok a 7 főt er menyről. Összes learatott terület az 1931/32. évben az egyesített vármegyében 262.037 lkat. holdi, a városban 3042 feat. hold. Országos átlag : 5- 9 q 7- 4 q 8- 6 q 6- 9 q 11-9 q 32-4 q 119-4 q Äz évenkénti hullámzás érzékeltetése céljából idejegyezzük a 7 főtermény 1927. évi kat. holdankénti termésátlagait a megyére nézve, ami a gazdapénztár, a gazdabevételek apály-dagályszerű jellegét indokolja: buza 7.7 q, rozs 5.0 q, árpa 8.1 q, zab 8.3 q, tengeri 12.7 q, burgonya 48.7 q, cukorrépa 129.2 q. Elemi csapások által elpusztított vetésterületek az 1926/27. évben a következők voltak: a városban 207 kJat. hold elfagyott, a megyében 2675 kat. hold, a megyében aszály sújtott 4 holdat, jégverés ért 1145 kholdat, összes elemi kár volt egy év alatt 4031 kh. B) Állattenyésztési adatok. Ha csak két emberöltőt megyünk visszafelé a múltban, akkfor is már jelentős eltolódásokat állapíthatunk még e város és vidéke állattenyésztésében. Néhány számadat fogja ezt igazolni, melyek az egyes állatnemeknél lesznek olvashatók a mult és jelen idő összehasonlításaként. E két emberöltő alatt a fehér magyar marha péld. teljesen átadta helyét a nyugati tarka marhának, a lótenyésztést a motorizálódás, valamint az édesfüves nagy terjedelmű szabad legelők eltűnése, vagy összezsugorodása aránylag visszaszorította. Ä melegvérű lovak rovására erősen tért hódít a hidegvérű lovak tartása. Ä nagy legelőterületek feltörésével hatalmasan előretört a szarvasmarha és a sertéstenyésztés, ami biztosabb jövedelmet jelent s egész kis földön is űzhető. Egytized részére zuhant iá juhtenyésztés, melynek terén a vármegye 1870-berí a 4-ik helyen állott. Ä város és megye állattenyésztésének az intenzitására nézve a következő támpontokat közölhetjük' a Gazdakamara 1926/27. évi adatai alapján: ' Győr—Mosón—Pozsony k. e. e. megyében 100 lakosra esik 48 szarvasmarha, 14 ló, 54 sertés, 16 juh, összesen 76 drb számos állat. A városra vonatkoztatva 100 lakosra esik 2 szarvasmarha, 2 ló, 32 sertés, átlag 11 darab számos állat. 100 kat. holdra vonatkoztatva, a várost és megyét összevéve esik 25.2 szarvasmarha, 8 ló, 31.5 sertés, 7.5 juh, 43 darab számos állat. Ezek az állatok jó közepes helyezést jelentenek.