Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Mille Géza: A mezőgazdaság helyzete és szükségletei Győrött
közi és ne in zetgazdasági vonatkozásban mivel tartozik önmagának és a város jövendőjének, valamint Magyarországnak! Győr a Kisalföld déli szélén, a Kisduna, Rába, Rábca folyók •egyesülésénél fekszik, hozzátéve, hogy a Marcal is közvetlenül a város felett ömlik a Rábába és a Pándzsa-ér is a .város határiban adja át váltakozó mennyiségű vizét a Marcalnak. A város teljesen sik alföldi fekvését és jellegiét a vármegye északi és nyugati része is átveszi és csak! a várostól délfelé kezdődnek a csanaki hegyek, melyek átmennek azután a ravazd—szentmártoni hegyláncba. A három folyó egybeömlési pontjában már ősidők óta fontos gócpontként terül el a város, melynek terjeszkedésével velejárt, hogy a vizek találkozásának hónaljában fekvő erdőségek, mocsarak lassanként kipusztultak. Ä mocsarakat nem sajnáljuk, de az erdők elvesztése eléggé fájdalmas: ennek is tulajdonítható az itteni szárazság és! a sok erős szélfuvás. \ Győr határát termékeny szántóföldek, veteményes kertek, rétek és kisebb-nagyobb legelők alkotják' s e vízben gazdag vidéken a folyamok mentén egyre gyérülő nyárfaligetek, füzesek és kisebb nádasok is vannak. Győrött megy keresztül a Bécs—Magyaróvárról, a Pápa—Szombathely—Grazból, a Sopronból Budapestre menő vasút és országút, a Veszprémből, Székesfehérvárról, Esztergomból, Komárom—Budapestről jövő vonatok serege. Az autók, szekerek fej a is itt vezet át, dunai hajókikötője ma à trianonizált Duna-vize révén szintén internacionális forgalmi pont. Győr városára a kedvező, szerencsés földrajzi faktorok találkozása erősen rányomja a bélyegét. A város területe 9464 kat. holdat ölel fel, amelyből Révfalura 1000, Győrszigetre 600 hold esik. A 9464 kh-ból kisbirtokra esik] 5619 kh. (59.40/0), középbirtokra 663 kh. (7<y 0 ) és nagybirtokra 3182 kh. (33.6%). Ez a nagybirtokos maga a város. A város lakosságának felét képezi az iparosság, a kereskedelem és a hitelszervek népessége. (40 -j- lQQ/o-os arányban.) A közlekedés, a közszolgálati és szabad pályák, valamint a napszámosok egyaránt 8—80/0-kai a város lakosságának l / 4-részét teszik ki, mintegy 6o/ 0-nyi lakosság tartozik a mezőgazdaság és a kertészet, tehát az őstermelés körébe. Ezek az adatok az 1895. évi monográfiában találhatók. Ma a város lakosainak száma 50.036 főt tesz ki. A város gazdálkodó közönsége főleg a nemrégiben Győrhöz csatolt Szabadhegyen és Révfaluban, valamint Újvárosban lakik. Az úthálózatra vonatkozó adatok szerint a k. e. e. megye vasutvonala 194 km., az állami utak 108 kmt, a megyei utak 283 km., egyéb utak 123 km-t tesznek kii, A város utvonalai 37 km-re rúgnak. Az összes közutak hossza 768 km.., a magán dülőutakíé pedig 602 km. A vármegye gazdasági földrajza. Győr vármegye a Kismagyaralföld területéhez tartozik' s ímezőgazdasági jellege szempontjából azt lehet mondani, hogy a szemtermelésben nem egyoldalú, hanem inkább az állattenyésztés elsőbb-
