Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Valló István: Az újvárosi ostrom

Vajda Ignác esküdt személyében. A kiküldőitek el is kezdették a kihallgatásokat, de csak azokat hallgathatták ki, akiket Szarkáék állítottak eleibük, mert a város nem ismerve el a vármegye által elrendelt vizsgálat jogosságát, nem jelent meg a bizottság előtt és nem engedett a maga részéről senkit kihallgatásra. Hanem a város sem nézhette ölhetett kezekkel, hogy vádas­kodjanak és Ítélkezzenek felette. A választott község a maga ré­széről helyeselte a magistratus eljárását s itt legfeljebb Purgly György és Szodtfridt József urak képviselték az ellenzéket, mert ők a vármegye nemes uraival tartotta*. A külső tanács — mint a jegyzőkönyvek megörökítik — »igen szivére vette«, hogy a várme­gye »krirninalis akciot« indított és szükségesnek tartották azt, hogy ez ügyben Őfelségéhez küldjenek egy deputációt. Buchberg János, Scharitzer Ferenc, Schőberl Ferenc és Szabó Pál polgárok, mint a bécsi küldöttség tagjai február 10-én már re­feráltak útjukról. Jártak az udvari kancelláriánál és magúnál Őfel­ségénél is, aki kegyesen fogadta őket. A város országgyűlési követei, Czech János polgármester és Zánthó Mihály tanácsos Pozsonyban szintén eljártak a legfőbb hivatalokban, hogy a város szerepét tisztázzák és ellensúlyozzák azt a vádat, hogy ia város ez alkalommal a nemességgel szemben követett el sérelmet. Szükség volt erre, mert Győr vármegye az or­szággyűléshez is felirt és nemesi sérelemnek adta előí a város el­járását Molnárékkal szemben. E közbenjárásoknak s az Őfelségénél járt deputációnak annyi eredménye mégis csak volt, hogy nem helyezték vád alá az egész magistratust, hanem csak az ügyben eljáró tisztviselők ellen ren­delték el »bünfenyito eljárást* megvizsgálására annak, hogy el­járásuk közben, nem követtek-e el túlkapást. Az eljáró tisztviselőkiet azonban az 1833. január 10-én érkezett királyi parancsolat tisztsé­güktől felfüggesztette. És pedig Rába István főbírót, Stefanies Jó­zsef kapitányt, Csaby József és Anwander Ferenc tanácsnokokat és Güttig János tiszti főügyviselőt. A bünfenyito per lefolytatására a királyi parancsolat külön bíróságot rendelt ki, amelynek elnökévé Bezerédy Pált, Győr vár­megye alispánját, tagjaivá pedig Wisky Józsefet, Sopron vármegye alispánját és Vághy Ferencet, Sopron városának bíráját rendelte ki. A fenyítő per lefolytatására, a vád képviseletére Kámondy La­jos, Vas vármegye főügyésze nyert megbízást. Másfél esztendőn keresztül folyt a nagy per a város főtiszt­viselői ellen s azzal egyidejűleg a másik, a háznak a birtokáért. Változatlan és kitartó hévvel támadták egymást a szemben álló fe­lek. Szarkáék különösen az elszenvedett erőszaknak jogtalanságát és a végrehajtás kegyetlenségét íigyekeztek' kidomborítani. A ma­gistratus urai viszont bizonyították, hogy Szarkáék már előre ké­szültek a háznak fegyveres erővel való megvételére és megvédel­mezésére. Kámondy úr kifogyhatatlan volt a törvénycikkekre és paragrafusokra való hivatkozásban, de Beke Farkas fiskális úr is, ki a magistratusbeliek védelmét látta el, nem maradt adós a bizo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom