Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Somogyi Antal: A somogyvári ősi bencés apátsági templom fennmaradt domborművei
ítélettel kapcsolatban kifejezésre jutottak a végső dolgok is, még pedig a romárikori művészet természetének megfelelően, szimbolikus ábrázolásokban. Ezeknek a tényeknek figyelembevételével s a hasonló példák egész sorának alapján minden külön bizonyítás nélkül is megállapíthatjuk, hogy Krisztus alakja az utolsó ítéletet ábrázoló dombormű részlete, az angyal pedig Szent Mihály arkangyal. Az angyal balkezének említett elhárító mozdulata így egyszerre világos lesz, míg az angyali üdvözlet Gábor angyalánál érthetetlen volna. A másik két dombormű jelentésének megfejtése pedig a következő. Első pillanatra világos, hogy szimbolikus ábrázolásokkal állunk szemben. Az is valószínű, hogy ezek 1 a szimbólumok' a végső dolgokra vonatkoznak. Mint Wiebel Richard' a Kehlheim környékbeli Gögging falu románkori templom kapuzatának domborműveit elemezve kimutatja, a griff és az oroszlán gyakran az Ördögnek halálba döntő hatalmát jelentik a románkori szimbolikában. 2 ) Azért láthatjuk a bécsi Szent István dóm óriáskapuján az áldozatát leterítő griffet és az oroszlánt legyőző Sámsont mint? à halai fölött diadalmaskodó, föltámadt Krisztus előképét. A göggingi portale ugyanezeket a gondolatokat fejezi ki hasonló sorrendben, csak avval a különbséggel, hogy az ördög halálthozó hatalmát nyilazó centaur szimbolizálja, mig a halálból való szabadulást nem szimbólum, hanem magának a föltámadt Krisztusnak alakja fejezi ki. A somogyvári griff sem jelenthet mást, mint a halál sötét hatalmát, az oroszlánnal küzdő kezében keresztet tartó alak pedig a föltámadt Krisztust jelképezi, aki a kereszttel legyőzte aj sátán hatalmát s szabadulást szerzett a halálból. Van azonban a somogyvári domborműveknek egy olyan kiválóságuk, amely azokat a románkori szimbolikus szobrászat nagy átlaga fölé emeli és kimagasló művészi alkotásokká avatja. Ez pedig nem más, mint a tökéletes formai megoldáson keresztül érvényesülő kifejezés. Nagyon sók szimbolikus szobormű nem más, mint jelzője a jelképesen ábrázolt (gondolatnak a nélkül, hogy csak megkísérelné is a gondolatot a művészet sajátos kifejező erejével élménnyé fokozni. A somogyvári domborművek teljes felfogásához is szükséges ugyan a szimbolikus elgondolás ismerete, de a griffmadár e nélkül is és 'önmagában is valami lelket megdöbbentő sötét titok rejtelmét ébreszti a szemlélőben, az oroszlánnal küzdő alak pedig még csonkán is oly földöntúli erőnek kifejezése, amely könnyed biztonsággal kerekedik felül a vak és pusztító erőkkel való küzdelemben. Az a francia szobrász, akit a Szent Lászlótól behívott bencések templomuk díszítésére magukkal hoztak, művész volt a legjavából. Jegyzetek : *) A somogyvári szent Egyed (Aegidius) monostor-templom maradványai. Archeológiai Közlemények. Budapest, 1897. — 2 ) R. Wiebel, Der Bildinhalt der Portalplastik in Gögging. Die christliche Kunst XXIX. 8. S. 235. Somogyi Antal.
