Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.
Képmellékletek és illusztrációk - Sztepanosz örmény patriarka
tén akar segíteni, amikör a lengyel, a francia és a török udvarhoz fordul. Bocskai és Bethlen példáját követi ebben, ámbár ép oly kevéssé rajong a törökért, mint ők.« (Acsády.) Két harc szünetében, 1682-ben nőül veszi I. Rákóczi Ferenc özvegyét, a hőslelkü Zrínyi Ilonát. Ä következő évben egész Felsőmarjyarorszáig a kezébe jut, de józanul visszautasítja a törökkinálta királyi méltóságot. Népszerűsége mégis hanyatlik. A török is bizalmatlanná lesz, fogságba veti, majd ismét sereget ad vezetése alá. Váltakozó szerencsével hol győztesen a harctéren, hol megverten a török fogságban múlnak el évei. Elveszti Erdélyt is. A zentai csata megérleli a helyzetet a békére és megpecsételi a fejedelem végzetét. A karlovici barakk-táborban, farkasordító hidegben, több mint kéthónapos tárgyalás után írják alá a kifáradt felek? a békeszerződést (1699. jan. 26.). A bécsi delegátusok előbb kiadatását követelik, utóbb megelégednek annyival is, hogy neve elő se forduljon a szerződésben. A rávonatkozó cikk csak annyit mond, hogy; a bujdosókat török alattvalóknak kell tekinteni és a határtól távol letelepíteni. Igy szorul 1400 főnyi hívével Törökországba. Előbb Galatában húzódik meg feleségével, aki letörtségében vigasztalja, betegségében ápolja. Reménykedve figyeli szeretett mostohafia: a nagy Rákóczi szabadságharcát. Végül a magas Porta Izmidet jelöli ki tartózkodása helyévé. A fejedelem mindenkor gondosan, szinte hypochondriásan följegyezte hogylétét. Betegségei megítélésénél szem előtt kell tartanunk örökös hányattatását: Utazás, hadviselés, diplomáciai küzdelem, izgatottság az élete, pihenése vadászat, vagy fogság. A korabeli vendéglátás szokásai szerint az ebédeken és vacsorákon nagyokat ettek, még nagyobbakat ittak. A vége aztán a »kor ny adózás «. Nála ezek a mulatozások és utánuk a rosszullét 'gyakran ismétlődnek. 4 ) Sajátkezű végrendelete e szavakkal kezdődik: »Halandosagomról gondolkozván, mostani ágyamban való hosszas nyavalyámat is előttem viselvén, mely igen megerőtlenített, látván előttem a szapora példákat is, azért mig időm vagyon hozzá, ha az Isten e világbul kiszóllítana is, tettem ilyen dispositiot...« Végső akarataként mostohafiának, Rákóczi Ferencnek lelkére köti, hogy »ebben a Törökországban, ha későre terjedne is, temetésemet ne, hanem vagy Erdélyben, vagy Magyarországban kivitetvén, egy lutheránus, kerített kulcsos városnak templomában temettessem, emlékezetemre koporsó felett zászlót és epitaphiumot is tétetvén fől«. Nincs az a regény, mely izgalmasabb lenne annál a leírásnál, melyet Thaly Kálmán ad Rákóczi és bujdosó társai földi maradványainak fölkutatásáról irott könyvében." 5 ) A szívós kutató, a fáradhatatlan tudós és a lángíelkü hazafi egyesült abban az öreg emberben, aki 1888 őszén elhárítva a nehézségek egész sorát, fölkutatta, hitelesen megállapította Rodostó görög templomában Ber-
