Valló István szerk.: Győri Szemle 5. évfolyam, 1934.

Jakab Ferenc: Aldobrandini Beatrix magyar királyné. 1212—1246.

között búcsúzott el Estéből. Nagybátyjával, Azzóval élükön mintegy 200 előkelő úr alkották kiséretét, s ahol csak elhaladtak, az olasz városok diadal ünneppel fogadták,, s a szép menyasszony tiszteletére népmulatságokat, dalos estéket rendeztek, melyeket ő különben is igen szeretett. A diadalmas menet májusban ért Székesfehérvárra, hol 14-dikén volt az esküvő, melyet a mantuai püspök, Guido végzett. A boldog király a házassági szerződésben 5000 ezüst márkát kötött le nászajándékul fiatal feleségének, továbbá évenkint ezer ezüst márkát biztosított számára. Az psküvői ünnepélyek sokáig tartot­tak, s midőn a kiséret távozóban volt Magyarországból, Endre feje­delmi bőkezűséggel nyújtott emléket minden egyes vendégének. De bármennyire boldog volt is Endre, bármennyire beteltek is Beatrix álmai, a házasságot még sem aranyozták be derűs napok. A nép 'egykedvűen vette tudomásul a frigyet, melyet a király magas kora miatt nem tartott okos, és szerencsés dolognak. Az a körül­mény, hogy a kicsiny jelentőségűi estei udvar az országnak semmi előnyt sem biztosított, ellenkezőleg egy német-olasz háború esetén Magyarországot is támadás fenyegethette, politikailag is elhibázott­nak tüntette fel a házasságot. A királyné számára lekötött nász­ajándék, továbbá a kiséretnek adott arany-ezüst drágaságok rop­pantul megviselték a szegény kincstárt, és Endre, hogy adósságait fizetni tudja, az egyházra, a templomokra vetett ki adót, miért majdnem ujabb kiközösítés alá került. Az ellenszenv azonban leg­nagyobb volt iránta a 'királyi udvarban. Béla, ki 1208 óta a kisebbik király cimét viselte s már meg is volt koronázva, továbbá Kálmán herceg, sehogysem tudtak uj mostohaanyjuk iránt rokonszenvet érezni. Atyjukkal nyilt ellentétbe jutottak, melyet hatékonyan szí­tott közöttük Béla felesége, Laskaris Mária, a görög császár leánya, ki mint az udvar eiső hölgye, nem tudott belenyugodni abba, hogy helyét át kellett engednie a nála fiatalabb, őrgrófi családból szár­mazó leánynak. A királyi családban a fiatal asszony nem találván tehát sem rokonszenvet, sem szórakozást, önkénytelenül azokhoz fordult, kik az ifjú király pártjával szemben férje részén állottak. Ezek között volt Dénes nádor is, ki a királyné iránt figyelmet, szol­gálatkészséget tanúsítva, számára szórakozásokról gondoskodva, azon rosszakaratú, poi-toii gyanúsításra adott alkalmat, hogy vele intim viszonya van. Pedig mindenki érezte az udvarban, hogy Beatrix amint külső, úgy lelki szépségben is eszményi magaslaton áll. A súrlódások napról-napra élesebbek lettek, midőn Beatrixot a legnagyobb csapás érte. Endre az 1235-dik év szeptember havában 16 hónapi házasság után meghalt, s ő nemcsak özvegyen, hanem szeretet és támasz nélkül maradt. Összeomlott felette minden, mi­vel jövőjét szépnek, boldognak, dicsőségesnek álmodta. Béla^, mert már az országnak királya, azonnal alkalmazni akarta vele szemben a kialakult szokást, mely szerint a gyermektelenül maradt királyi öz­vegy az országot elhagyni tartozik. Azonban ő a főurak, érsekek és püspökök előtt kijelentette a családnak, hogy áldott állapotban van, tehát a jogszokás reá nem alkalmazható. Amitől az udvar félt, be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom