Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.

IV. évfolyam. 7-9. szám. 1933. szeptember-november - Lám Frigyes: A győri német színészet története 1742—1820. (III., befejező közlemény)

A főhőst, Jaromirt, Ernst, a beneficiáns, igen jól adta, jól szavalt és jól játszott. Karrier kisasszony is jól adta a főhősnőt: Berthát. A kitűnő előadás sok tapsot aratott. Most jönnek a kifogások, mind a kiállításra vonatkoznak. »Die Dekorationen, vorzüglich die Wolken inb der letzten Szene, waren fleissig geordnet, um so weher that es dem Auge im gräflich borotinschen Hause braun lederne mit weissem Leder ausgeflickte Stühle, und solch ein vom blossen Kalk zusammengekleistertes Fenster zu erblicken ! Ein sonst so freundliches, städtisches Theater, wo fast immer Gesellschaften sind, dürfte wohl etwas von dem eingehenden Pachtbetrage dazu verwenden, solche Aergerlichkeiten zu vermeiden, an denen oft die fleissigsten Bemühungen der Schauspieler scheitern, und auch der wahre Kunstgenuss, dessen man sich oft gerne erfreuen möchte, zu Trümmern geht!« P. B.-nek ebben nagyon is igaza íenetett, Scherzer hires volt rossz kiállításairól és fényes kivilágításairól. Igy 1817 március 29-én bucsuelőadást rendezett Wiener-Neusladtban, tableaukat mutatott be görögtüzzel, ezek igen szépek voltak a szemnek, de fájdalmasak az orrnak. (Wiener allgemeine Theaterzeitung. 1817 Április 10.) Ennek az esztendőnek más :neveze'.e:e.bb szini eseménje is volt. 1817 szept. 1-én Scherzer szinrehozatta a városi világítás javára azt a darabot, amely miatt ugyanabban az esztendőben Goethének le kellett mondania a weimari szinház igazgatói állásáról, »Baudry kutyáját^. A győri városi levéltárban levő szinlap, amely ennek a hires darabnak előadására vonatkozik, igen érdekes kuriózum. Teljes címe: Der Hund des Aubri de Mont Didier oder Der Wald bey Bondy. »Ein historisch-romantisches Drama in 3 Acten, aus dem Französischen des Guibert Pixerecourt, übersetzt von Castelli, die Musik ist von Herrn Sey

fried, k. k. Kapellmeister.« A személyek felsorolása után a szinlap részletesen ismerteti azokat a jeleneteket, amelyekben a kutya szerepel és elmondja a négylábú szinész egész feladatát. Azután jön egy nagy notabene: »N. B. Es wird gebeten, sich beym Erscheinen des Hundes ruhig zu verhalten, und auch kene Hunde ins Schauspielhaus mit zu nehmen, um eine mögliche Störung zu verhüten.« Aztán jön a »boniment«, a közönség csalogatása, főképen avval, hogy jótékony célról van szó, — hogy az igazgatóság költséget nem kiméit és hogy műkedvelők is működnek közre, különönösen a zenekarban. Talán nem tévedünk, ha azt állítjuk, hogy az előkelő műkedvelők közül a kutya volt a főattrakció ebben a világhírű kutyakomédiában. Az árak a követkJezők voltak: páholy 10, elsőhely 1 fi., második hely 36 kr., utolsó hely 18 kr.