Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 1-3. szám. 1933. január-márius - Halassy-Nagy József: Surányi Miklós
Surányi Miklós. 1 ) Surányi Miklós életútja a Dunántúlról, Baranyából indult. Abból a vármegyéből, amelyik íróművészekben eddigelé kevéssel dicsekedik, de annál jobban megfogta mindazok lelkét, akiket ölében nevelt és dédelgetett. Az elbeszélő irodalomban Baksay Sándor képviseli a régibb generációkból a baranyai Ormánság színét és sajátos zamatát, de a megye igazi karakterét mégis Pécs és azok aaz írók fejezik ki, akiknek tolla alatt a pécsi emlékek elevenednek! meg és találnak művészi kifejezést. S Pécs szellemi profiljához nemcsak Janus Pannonius, a renaissence-püspök, s nemcsak a dómot megújító Dulánszky Nándor, valamint a tudomány hajlékait életre ébresztő Klimó és Szepessy püspökök tartoznak hozzá, hanem a mai irodalomban Babits Mihály és mindenek fölött Surányi Miklós is. Ha igaz, hogy az Alpok poézisét Rousseau fedezte föl és vétette észre az emberekkel, éppen úgy, mint a mai Alföldünkét Petőfi, akkor bátran elmondhatjuk, nogy Pécs szépségei, hegyre kapaszkodó girbe-görbe utcáinak intim bájai és a német lélekréteg érzelmes alapjain fejlődő magyar kispolgári élete abban a formában vonult be a magyar irodalmi köztudatba, ahogyan ezt Surányi regényeinek a lapjai őrzik. A pécsi léleknek ehhez a rajzához nem volt elég a művész beleérző és megelevenítő képessége, hanem a gyermek- és ifjúkor feledhetetlen benyomásai is kellettek. Surányi lelkét a pécsi impressziók formálták. Rajtuk ébredt művészi képzeletre, mert ha Baranyának egy másik felében született iá, a beszédét és a dolgok látását Pécsett tanulta meg. írónk 1882 február 16-án Baranya északi részében, Felsőmindszenten született, ahol atyja akkor gazdatiszt volt. Szülei tehát anhoz a társadalmi réteghez tartoztak, amely a földdel érez állandó és nagy közösséget. Valami úri és konzervatív gondolkodás jellemzi ezt a társadalmat, amely egyaránt megtalálható tagjaiban akár paraszti sorban élnek, mint kisbirtokosok, akár ezer holdakon gazdálkodnak, mint földesurak. S e gazdatiszt jóban és rosszban együtt érez és hasonlóan él a birtokos magyar urakkal, hiszen legtöbbször jómaga is ebből a rétegből csúszott le az uraságtól függő helyzetébe és egyetlen vágya, hogy egykor a maga földjén újra a maga ura lehessen. Surányi szüleinek azonban l ) A kitűnő regényírót a Dunántúl egyeteme, Pécs, a közel jövőben díszdoktorává avatja. Ebből az alkalomból közöljük a fenti tanulmányt.
