Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.

IV. évfolyam. 1-3. szám. 1933. január-márius - Vargha Dámján: Költői szépségek Szent Imre ős-legendájában. (I. közlemény)

élt a magyarság lelkivilágában is a klasszikus értékű, sohoklesi drámai (gondolat, hogy t. i. igazán nagy lélek csak királyi, vagy hős szülők gyermeke lehet. — Az első legendái szépség tehát Szent Imrének királyi családból való születése. Ez alatt pedig nemcsak az egyszerű születés, hanem a testivel arányos szellemi és lelki veleszületett kiválóság is értendő. Dux Emericus királyi születésével kapcsolatban, illetve arányban van a szülők életszentsége; a királyi élethivatás magasztossága az apában, a jótékony szeretet gyakorlása az anyában, az okosság a tanítómesterben. Mindez az előkelőség Szent Imrét részben már megelőzi születésében, de körül is veszi léte első pillanatától fogva és követi a 'következő legendái elemek szerint. A második legendái szépség a gyermek-ifjúkori Imrében a tanulmányok jelessége. A régi századok felfogása szerint nem lehet lelkileg nagy az, aki nem járatos tökéletesen kora előkelő szellemi ismereteiben. A szent és hős, legyen szellemileg is az. A szentek-martyrok életrajza gyakran kiemeli a gyermekkori tanulmányok} értékeit. — Ezért is szivesen tanulmányozzuk

1 a Szent Imre-legendának variáns-lékciói között a mondseei (Lunaelacensis) kéziratot, mely azfifjú Imre herceg trivium- és quadrivium-tanulmányait a többieknél hívebben, sőt egyedül szemlélteti. Szerinte Imre herceg járatos volt a betűvetés, az olvasás, a számolás, a latin nyelv, a zsoltár-éneklés stb. mesterségeiben. Szent Imre gyorsan és mélyen, biztosan és rendszeresen sajátította el Donatus grammatikájának öszszes iskolai {ismereteit. (L. ;az Érdy-kódex Sz. Imre-szövegét. 612.1.) Harmadik legendái elemként említjük a szigorú önmegtagadást. Fegyelmileg és életberendezésben is kiválónak kell annak lennie, akit a testi születés előkelősége, tanulmányokban való járatossága többi társai fölé magasan ióleinelik. - - Ezért említi a legenda szövege, hogy Imre kevés álommal megelégedve, az éjtszakák mélysége sötétségében —- két kandeláber világánál — virrasztott, szive-ajka buzgó imádságot és zsoltár-énekeket zenged3zett; kemény önmegtagadást gyakorolt, sőt a még megengedett élvezetekről is mindenkor hősiesen lemondott. A legenda szelleme szerint annál nagyobb valaki, minél kevesebb benne az általános emberi életmód vagy puhaság szeretete, viszont minél többről tud végleg és tényleg lemondani a magasabb életeszmék céljából. Szent Imrét valóban ilyennek látjuk. Negyedik helyen említjük a legenda főszemélyeinek egy-egy hősi erénygyakorlatát, avagy valamilyen lelki kiválóságban tanúsított rendkivülíségét. Szent Imre misztikus érdeme a kivételes kegyelem erejével a mások lelki világának titkos megismerése, a lelki intuíció, mely már a nagy Isten egyénileg megkülönböztetett nagy adománya. Az olvasót mindenkor méltán az érdekelte és érdekli ma is, ami szokatlan, ami meghaladja az emberi ismert és közönséges mértéket, ami tehát egészen különleges és rendkívüli. —• A pannonhalmi csók-jelenetben tárul az olvasó elé Imre herceg lelkének ez a csodálatos adománya, mint charisma, mely szerint a Szentlélek Istentől megvilágítva, valóban titokzatosan megismerte