Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 1-3. szám. 1933. január-márius - Vargha Dámján: Költői szépségek Szent Imre ős-legendájában. (I. közlemény)
Költői szépségek Szent Imre ős-legendájában. 1 ) A Szent István-Akadémia III. osztályán tartott felolvasás. — — Első közlemény. — Szent Imre legendájának legrégibb kéziratos latin nyelvű szövegét a reurri (stájer) ciszterci monostor könyvtára őrzi (69. sz.). A tatárjárás idején, 1240—1260 között, valószínűleg Magyarországon készült másolat. Az író Maurus eredeti kézirata, valamint annak első másolatai ez idő szerint még nem ismeretesek. Jelen tanulmányunkat címek az u. n. remii- vagy ős-szövegnek alapján írtuk. A 15. és 16. századi reánk maradt és más-más időben készült Szent Imre-Iegenda-másolatok szöveglanilag keveset különböznek ettől az ős-legendától. Az ős-Szent Imre-legenda, mint irodalmi termék is méltó a figyelemre. Költői szépségek szempontjából, tudtunkkal, még senki sem 'foglalkozott a Szent Imre-legendával. Nem végzünk tehát haszontalan munkát, ha 1. szerkezet, 2. poétika, 3. retorika, 4. sii^ lisztika és nyelvtan szempontjából az alábbiakban fejtegetjük. 1. Szerkezel szempontjából a Szent Imre-legenda egységes, kerek és egész. a) Bevezetése önálló és mély gondolkodóra valr'l. A Megváltónak apostolaihoz intézett missió-gondolatával kezdődik. Ez egészen tárgyhoz, korszellemhez illő és teljesen megfelel a magyar nemzeti viszonyoknak. Mert hisz a magyar csak az író idejében hagyta el a .pogányságot és tért meg. Dicséretekkel halmozza el Szent Istvánt, aki a szöveg készülte idejében még életben vagyon: Ipse enim noster est rex: hisz ő most^ a mi királyunk. Ezért Szent István királyi-apostoli munkásságát, mint egy nemzetet átölelő és a magyarságot a kereszténység eszményi magaslatára felemelő tevékenyl ) Irodalmi feltevésünk szerint a Szent Imre legendát Maurus, Szent Mártonhegyi Benedek-rendi szerzetes apát írta 1031—36. évek között, tehát Szent Imre halála után néhány évre, még- Szent István király életében és pedig Pannónia szent hegyén. — Szent Imre királyi atvjával és még inkább Gellért nevelőjével gyakran megfordult a Szent Márton tiszteletére alapított Szent Benedek-rendi pannonhalmi monostorban és ifjú éveiben a trivium és quadrivium tanulmányait is valószínűleg jórészt itt végezte. Szent István király családja Esztergomból, illetve Székesfehérvárról közelítette meo- a szent hegyet és útközben bizonyára Arrabona területét, Győr is többször érintette.
