Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.

IV. évfolyam. 1-3. szám. 1933. január-márius - Lám Frigyes: A győri német színészet története 1742—1820. (I. közlemény)

pénztárosnak meghagyta, hogy a színházat a fizetési feltételek teljesítése után a megállapított helyen építtesse fel.

1

) Schossleuthner még április 5-én megfizette az összeg felét, azaz 127 frt és egy krt.

2

) Neki köszönhető tehát a második győri színház. Eiz is fából épült. — Október 5-én Schossleuthner megfizette az 1785-re járó összeget is, 127 frt 1 x »anticipato«, tehát letörlesztette a színházépítés egész költségét.

3

) Ügy látszik, hogy igen rendes ember volt és jól ment a dolga. Hogy fényes üzletet csinált, mutatja, hogy egy év alatt fizette ki a két évre szétosztott építési költséget és azonfelül persze még a minden egyes előadás után járó engedélypénzt. Jogot nyert tehát, hogy 1785-ben is Győrött játszhassék, hiszen megfizette az összeget, — de még sem jött el. Miért? Nem tudjuk. 1784- ben egész nyáron át késő őszig játszott. 71 darabot adott elő május 1-től szept. 30-ig. Ezekért 71 frt fizetett.

4

) Műsorát nem ismerjük. Ebből az egész időszakból színlap nem maradt fenn. Hogyan tudatták a színlap előtti időben a közönséggel az előadandó darab cimét és szereposztását? Régente a délelőtti őrákban a komikus, aki igazában csak talpraesetten rögtönző bohóc volt, gebére pattant és körútra indult. Förtelmes nagy pápaszem diszlett az orrán, csörgősipka a fején. Fordítva ülte meg délceg paripáját, annak farkát tartván kezében gyeplő helyett. Háromszori dobpergés után megállt a tereken, utcasarkokon és felolvasta az esti programmot. Orrhangon beszélt, raccsolt vagy selypített, szét is szórt néhány irott cédulát. Sokszor egy viaszosvászonra festett képet is göngyölt szét. Erre rá volt pingálva ordító színekben az előadandó darab leghajmeresztőbb jelenete.

5

) Később — nálunk már Berner idejében — nem ilyen cirkuszos módon történt a kihirdetés, hanem az utcasarkokra felragasztott, készen levő, nyomtatott lapok által, amelyekbe beleírták tintával vagy ceruzával a megfelelő dátumot. Bäuerle meséli, hogy egy vándortrupp medvecukörra! írta fel a szinlapot egy nagy zsebkendőre és ezt akasztotta a bódéjára. Előadás után a primadonna lemosta a lejátszott programmot és ha megint száraz volt a zsebkendő, a hősszerelmes felirta reá medvecukorral a holnapi műsort.

,;

) 1785- ben Győrött már házról-házba vitték a naponként helyben kinyomatott színlapokat. 1785 februáriusában egy Romai'dy nevű komédiás produkálta magát, hat »Kunststücköt« adott elő, à 40 x és — 4 frt-ot fizetett. Ebben az évben kezdődik Kautz Kristóf János hires színigazgatónak győri szereplése. Kuntz nagy szerepet játszik RalTanácsi jegyzőkönyv 1784. ápr. 6. 2

) Stadt-Kammerer Rechnung Rubriquen-Buch. 1784. ápr. 5. 3

) Rubriquen-Buch. 1784. okt. 5. 111. p. 4

) Stadt-Kammer Rechnung. 1784. okt. 5. 5

) Devrient : Geschichte der deutschen Schauspielkunst, 1. 357. 6

) Theater-Zeitung. 1829. Nro 128.