Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.

IV. évfolyam. 10. szám. 1933. december - SZEMLE - Könyvszemle. A Kisfaludy Irodalmi Kör jubiláris kiadványai. —i. —c. — Vanyó T., Püspöki jelentések. M. A

végrehajtása. Ezt számos oldatról világítja ímeg. Sorra kerülnek:: a rezidencia, az igehirdetés, egyházlátogatások, az egyházmegyei zsinatok, pásztorlevelek, szegényügy, árvák, leánynevelés, káptalanok, a papság erkölcsi élete (szent gyakorlatok), egyházmegyei szónoklat, hitelemzés, lelkipásztori értekezletek, szemináriumok, szerzetesrendek, házasság. Figyelmünket itt is leginkább a győregyházmegyei adatok kötik le. Szerző számos ismeretlen vagy kevésbbé ismert dolgot halászott ki forrásaiból, mégis nem mondhatjuk: Omne jtulit punctum! Nem említi meg gróf Zichy Ferenc püspök 1755-iki hires pásztorlevelét, melyet a kortársak ínég halála után is magasztalólag emlegettek, .mert nemi más, mint a trienti zsinathatározatok rövid kivonata. Nem említi, hogy a győri püspökök, kanonokok (Szily, Dresmilzer stb.) a középiskolai diákok százait élelmezték s ezzel pótolták a kisszemjnáriumol. A leánynevelésnél (1. \) a győri és soproni orsolyiták nincsenek kellőképen kiemelve; nincs szó a falusi leánykák iskoláztatásáról; a papi szent gyakorlatok Győregyházmegyében nem a 18. század közepén, hanem vagy 50 évvel korábban kezdődtek, Márki kismartoni pr.-plébános buzgólkodása folytán. A Ker. Tan. Társulatot egyházmegyénkben Müller K. és With P. jézustársasági atyák szervezték 1757-ben (35. 1.). A szerzetesrendek közül a szerviták kimaradtak (48. 1.), pedig három helyen is működtek. A kismartonvárosi sz. Ágoston-rendi apácák sincsenek megemlítve. A karmeliták lajtamenti remetesége nem Matlersdorfon (140. 1.), hanem Maimersdorfon volt. Romjai ma is megvannak. A püspökvár nem 1660-ban (142--147.), hanem mindjárt Buda elfoglalása után (1641) került a katonaság kezére. Itt-ott egy kis germanizmus is csúszott szerző tolla alá. (54. 1.) ; Ám ezek a (hiányos pontok csak olyanok, mint a napon, a foltok, nagyító üveg kell hozzá, hogy az ember megláthassa. A vaskos kötet bőséges és megbízható forrása lesz azoknak, akik az egyháztörténetnek bármely ágával foglalkoznak. Reméljük azt is, hogy szerző még több ilyen munkával örvendezteti meg őket. (M. A.) Zenei Szemle Az 1933/31. zenei évad eddigi eseményei javai-észt az Ének- és Zeneegylelhez fűződnek. A nov. 23. Magyar Kórus Es(t s ennek programmjában Kodály »Malrai Képek* műve, továbbá a dr. Boldis-íéle károsítások az Egylet kitűnő vegyeskarának sikereit csak öregbítették. Dr. Boldis Dezső vezényelt. Hegyi Emánuel zongoraművész volt a hangverseny ünnepelt vendége. A dec. 7. zenekari est Mendelssohn Hebridák nyitányát és Beethoven második szimfóniáját hozta. Marschalkó Mignon zongoraművésznő a zenekar kisérele mellett Chopin e-moll versenyművét játszolta. Nagy sikere volt. A zenekar kitűnően működött. Hermann László vezényelt. Jan. 22-én Liszt Krisztus oratóriumának »Harom kiraly« c. zeneképe és két grandiózus kórusa (Az egyház alapítása és Bevonulás Jeruzsálembe) csendült fel és nagy