Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 10. szám. 1933. december - Pfannl Jenő: Gróf Wymes Ferenc, a győri vár újraépítője a 17. században. (II., befejező közlemény)
Kellemetlen ügyeit ellensúlyozta az a kellemes hir, hogy a császár '1668 január 25.-én ezredessé léptette elő. Az okirat többek között így szól: »Kegyes elismerésével az általa teljesített és nagyon dicsért hadiszolgálatainak és az ezzel jó hadi eredményeinek, nemkülönben azon különös kegyes bizalmunkból, melyet személyébe helyeztünk...« Az okirat hangja fényes bizonyítéka a legfelsőbb bizalomnak, mellyel a legfőbb hadúr a kiváló hadimérnök iránt viseltetett. A következő év október 19.-én Wymes Montecuccolit értesíti, hogy a bécsi mérnöki állásra pályázik. E levél hangja némileg szokatlan, bizonyos elkeseredés érezhető belőle. »Idén (azaz 1669-ben) 11 éve állok a császár szolgálatában és csak 8 éve, hogy előléptem, midőn a komáromi mérnöki állást elnyertem. Ezért évi 600 frt fizetést kapok. Én nem; csak azért szolgálok, hogy egyem, hanem magasabb fokot is akarok .elérni, mert már kezdek megöregedni. (Ekkor 4-6 éues volt!) Most persze, mikor nincs háború, nincs is szükség emberekre, de nekem nincs is szerencsém és sem bizalmasom az udvarnál Ha a császár nem adja oda nekem a bécsi mérnöki állást, úgy adhatna valami mást.«i) Ily levél egy ezredes tollából nemcsak elkeseredett, hanem elsősorban anyagi előnyökre törekvő emberre vall. Ugy látszik, az előző évben elért ezredesi rangot nem tekinti előmenetelnek s panaszkodik, hogy csak 8 év előtt lépett elő. Idegen állampolgár létére nem a hazáért dolgozik, hanern biztosítani akarja jövőjét, mert már öregedni kezd. Kérését a bécsi mérnöki állás elnyerésére 1672 március 10.-én megismétli. Erre vonatkozólag az udvari haditanács tudtára adja, hogy dacára hű szolgálatának, ezt el nem nyerheti, mert a mérnöki szolgálatot három különböző helyen el nem láthatja (Győr és Komárom). Az egyidejűleg kért előléptetését sem engedélyezték. Bravúros dolgot csinált Wymes 1669 év elején. Lipót császár nővére, Eleonóra főhercegnő, Mihály lengyel királynak 2 ) volt jegyese s miután bizonytalan volt, hogy az 1669 márciusában összeülő lengyel diéta beleegyezését adja a házassághoz, sürgős volt az esküvő. Ezért a főhercegnőnek már február elején el kellett utaznia Bécsből édesanyjával, az özvegy császárnéval, hogy a hó végén Czenstochovában lehessenek az esküvői szertartás megtartására. Két nappal az elutazás előtt vihar tört ki, mely a havat megolvasztotta s a befagyott Dunát úgy megárasztotta, hogy ez jégtakaróját megrepesztve, a hidakat elvitte: a zajló jég miatt lehetetlen volt rajta csónakkal átjutni. F A Ungarn. 1669. 10-5. 2 ) Mihály lengyel király (1669 —1672.) Wisniowiecki Jeromos vajda fia, Koribut herceg sarja. Nőül vette Eleonóra hercegnőt, I. Lipót nővérét. Hadvezére volt, majd halála után a trónon utóda, Sobieski János.