Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 10. szám. 1933. december - Pfannl Jenő: Gróf Wymes Ferenc, a győri vár újraépítője a 17. században. (II., befejező közlemény)
stb. 1 ) Ebből a vázlatból is látszik, hogy a Dunabástya keleti torkában nem volt kazamata.) I. Lipót első török hadjárata 1663—1664 évekre esik. Bár Győr ez időben nem volt nagyobb szerepre hivatva, érthető okokból kiépítésére féltő gondoskodás történt. Gróf Montecuccoli, ki a győri végek főparancsnoka (ez magában foglalta Pápa, Veszprém, Tata, Wymes rajza a győri hiúak fekvéséről. (Bécsi Hadilevéltárban.) Tihany,-Varsány, Szigliget, Csobánc, Gesztes és Pannonhalma megerősített helyeket) és Győr várának parancsnoka volt, 1664 máj. 24.-én az udvari haditanácshoz intézett jelentésében hosszabban fejtegeti a legcélszerűbb védelmi eljárásokat oly ellenséggel szemben mint a török 1. Oly ellenséggel szemben, aminő a tőrök, irja, ki 10—20.000 sáncásót is szokott magával hozni, legcélszerűbb eljárás, ha minél több külső erődítés segélyével lehetőleg távol lartjuk a bástyafalaktól, amint hogy ez Németalföldön, Breda-, Groll-, Herzogenbusch-, Mastricht- és egyéb helyeknél is sikeresnek bizonyult. Ezek példájára tehát Győrt is gyorsan s minél több ily külső erődütéssel kell ellátni. Nagy ostrom esetében e művek kellő megvédelmezéséhez 7000 emberre volna szükség; rendes időben azonban vagy ha a keresztény sereg foglalkoztatja az ellenséget, 3000 ember is elég őrségül. 2. Minthogy a török sereg ellen, mely hatalmas oslromágyuival a földszin fölötti erődítéseket könnyűszerrel szétrombolhatja, csak a föld alatt lehel sikeres védelmi harcot folytatni, következőleg Győr összes erődítéseit alá kell aknázni. Ehhez azonban sok puskapor szükséges; ennélfogva megújítja már korábbi leveleiben is (1663 máj. 3., nov. 6,, 166í. jan. 22. és márd. 15.) kifejtett kérelmét s 1000 mázsa puskaport kér Győr számára. ») F. A. Türken 1663 7-89.
