Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.

IV. évfolyam. 7-9. szám. 1933. szeptember-november - ADATTÁR - Géfin Gyula: Kisfaludy Sándor kiadatlan levelei. (1. közlemény)

206 Adattár. az Erdődy grófok mogyorókeréki szabadkőműves páholyának volt tagja.

1

) Mindenesetre figyelembe kell vennünk, hogy a prépostra vonatkozó, idézett szavakat szenvedélyes poétaember irta, hogy a haragnak anyagi okai voltak, Kisfaludy S. pedig »nagyon is megnézte a garast«,

2

) figyelembe kell végül vennünk azt is, hogy az atyafiak az osztozkodáson a prépost nalála után épp úgy veszekedtek, mint azelőtt, csakhogy most már nem a prépostot, hanem egymást szidták. Szegedy Ferenc, Róza öccse, 1787-ben Ötvösön (Zala vm.) született. Tanulmányait Szombathelyen, Veszprémben és Bécsben végezte- Gondosan megőrzött bizonyítványainak tanúsága szerint mindenütt vagy a legelső volt, vagy egyike az elsőknek.'

3

) Fényes pályát futott be. 1811-ben cs. kir. kamarás,

4

) 1816-ban Zala vármegye első alispánja, majd Szabolcs vármegye főispáni helytartója,

5

) Verőce vármegye főispánja,

6

) v. b. t. t., 1829. nov. 6-tól a hétszemélyes tábla ülnöke volt.

7

) Nagy kegyben állott az uralkodóház előtt, a legelőkelőbb családokkal benső barátságban élt, igazgató-tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Utód nélkül halt meg 1848. május 24-én.

8

) Bezerédj György 1779-ben Vámoscsaládon (Vas vm.) született. Atyja B. Péter volt, anyja pedig <a hires tihanyi apátnak, Vajda Sámuelnek unokahuga Gimnáziumi és filozófiai tanulmányait Szombathelyen végezte, ahol különösen Kulcsár Istvánnak volt rá hatása. Jogi tanulmányainak elvégzése után 1803-ban feleségül vélte Szegedy Róza húgát, Antóniát. Többizben 'képviselte Vas vármegyét az országgyűlésen, elnöke volt a dunántúli ker. táblának. Életrajzát Önmaga irta meg latin nyelven. Ez is és egyéb iratai is a Bezerédj-család levéltárában vannak, melyet a Nemzeti Múzeum letétként őriz. A gyöngyösnermáni Szegedy-levéltárban több, Szegedy Ferenchez intézett levele maradt ránk. eránt sok villongásokkal folyt pert egyezség által." Horváth Lajos felsőörsi prépost úr fenti sorokhoz hozzáteszi : A ház építését tulajdonképen Padányi Biró Márton kezdte Közvetlen utóda fejezte be 1748-ban. Szegedy nagyobbította és kijavíttatta a házat (Szíves közlése 1931. október 26-án kelt levelében.) *) Reinhold Taute : Die kath. Geistlichkeit und die Freimaurerei. Berlin. 1909. S. 141. — Megjegyzem, hogy a páholyok ekkor még theisztikus alapon állottak s jóllehet XI1. Kelemen pápa 1738 ban kárhoztatta a páholyok tevékenységét és egyes magyar püspökök is, mint pl. Szily János állást foglaltak velük szemben, más egyháziak enyhébben Ítéltek felőlük. 2

) Császár Elemér megjegyzései Gárdonyi Albert Kisfaludy Sándor és az insurrectio c. művéhez. I. K. 1927. 95. 1. (Id. Gálos R. Kisfaludy Sándor hátrahagyott munkái Győr, 1931. 52. 1.) 3

) Bizonyítványait 1. Vasvármegye levéltára. Szegedy-iratok 60—2. *) U. o. 53—27. s

) U. o 68. 6

) U o. 70 7

) U. o. 53-5. 8

) Széleskörű levelezése főként a gyöngyösnermáni Szegedy-levéltár 28— 29—30—31. sz kötegeiben.