Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.

IV. évfolyam. 7-9. szám. 1933. szeptember-november - Pfannl Jenő: Gróf Wymes Ferenc, a győri vár újraépitője a 17. században. (I. közlemény)

párhuzamos vonalból (mely már a glacison volt) bekövetkezett a roham s -a nyílt utcai harc. ; Ilyen elvek szerint kellett Győr várát is védelmi állapotba hoznia. Az erdélyi események előrevetették a közelgő török hadjárat árnyékát s az új háborús veszély arra kényszerítette a császár katonai parancsnokát, hogy az elhanyagolt várakat újból megerősíttesse. »1662-ben — írja Gualdo Galeozzo Prioratoi) — Gonzaga herceg, Bécs kormányzója azt tanácsolta a császárnak, hogy gyorsan felül kell vizsgáltatni az erődítményeket és azokat kijavítva időben felszerelni, hogy erős ellenállást fejthessenek ki. Él Itáliában egy bőséges tapasztalatokkal rendelkező mérnök, Giovanni Giacomo Tensini, ő szemrevételezze az erődítéseket s vele a teendőket beszéljék meg.« »Érsekújvár 1663 augusztusában történt elfoglalása után várható volt, hogy tavaszra a török G}

r

őr ellen fog fordulni. Gyorsan meghagyták Gróf Montecuccolinak, hogy tegyen jelentést a vár'hadiállapotáról, ki terre 1661 ímájus 27-én legfőbb haditanácsnak az alábbiakat jelentette: ,a) A törökök műveikkel a falaktól távoltarthatók oly módszerrel, melyet Hollandiában, különösen Breda, Göll, Herzogenbusch, Maestrichnél stb. már alkalmaztak. Ez Győrött is alkalmazható lenne. b) Mivel a török tüzérségével könnyen tönkre teheti a föld feletti műveket, szükséges őt a föld alatt megtámadni s ezért kell Győrben is az ellenaknákat kiepftemV« »A haditanács gr. Montecuccoli tanácsai szerint e munkák vezetését br. Francesco Wymesre bízta, kinek bő tapasztalatai voltak a hadászat tudományában. Azokon a részeken, melyeket a török megtámadhatott, szünet nélkül dolgoztak s így ezek rövid idő' alatt jó védelmi állapotba jutottak.« Gróf Wymes Ferenc életének nagy művét, az ezen elvek szerint kiépített vár alaprajzát Gáspár Bouttats véste rézbe 1670 körül. E szerint Győr város falai és bástyái nem változtak, megmaradt a három kapu is s a négy szögletbástya, mögöttük egy-egy sarkos górvéddel (cavalier-ágyuállás). A bástyák torkában kazamaták vannak, kivéve a Vár- és a Duna-bástyát, mely előbbinek déli, az utóbbinak keleti torkában nincsenek kazamaták. A kazamaták (granatmentes óvóhelyek) célja helyt adni az ellenség egyenes tüzhatásától védett ágyuk felállítására, hogy a főfalakat, hidakat és kapukat oldalozhassák. Ezek az ágyuk csak akkor léptek működésbe, mikor az ostromlók már a várárokba jutottak, s a főfalak! megmászására indultak. Azokat tehát az ostrom alatt minden ellenséges behatás elől el kellett rejteni. Ezeket az ágyukat nem vasgolyókra töittötték, hanem hengeres dobozokba zárt muskéta golyókat, láncokat vagy apróbb vasdarabokat lőttek belőlük, tüzérműszóval: kartácsoltak velük. *) História de Leopoldo Caesaré. Vienna 1670.