Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 7-9. szám. 1933. szeptember-november - Gálos Rezső: Báró Amadé László győri háza
zett — (mint nős iember — Győrött házat is. (Feleségének csak a keresztnevét tudjuk: Mária Magdolnának hívták.) Bizonyára jól meg is szedte magát: többször följelentették, hogy a sorozásoknál visszaélésekel követ el 1 ) s hogy olyanoknak adja ki az obsitot, akik még bírnák a szolgálatot. 2 ) Győri palotájának birtoklását nem sokáig élvezte: 1701. augusztusának végén, ebben a házban halt meg. Halála hírére a Hofkriegsrat azonnal zárlatot rendelt el hagyatékára és végrendelkezésére s azt Schiller János Jakab katonai levéltárnok foganatosította. 31 ) Milyen tragédia játszódott le halála körül, ma már nem tudjuk. A zárlat nem sokáig tarthalott: ha visszatérünk arra a fenti adatunkra, hogy Amadé Antal sfészkét helyheztette Nagy Győr végh váránál« — nyilván 1702— 170d-ban már megvette a házat »a Frissenhauzerianis heredibus« 4500 forintért. Hogy az 1703-iki telekkönyvben a ház még Frischenhauserék nevén van, nem sokat jelent: Hermann bádeni őrgróf, várparancsnok épen 1688. óta a házak adásvételi szerződésének hitelesítési jogát elvette a káptalantól és a katonai soltészre ruházta. 4 ) Ettől pedig a városi hatóság aligha értesült a változásról. Az (épület az Amadék korában Győr egyik legszebb palotája volt: Győr összesen öt kétemeletes házának egyike. Hosszában 11.5°, széltében 7° volt (tehát az 1617-iki telekkönyvhöz hasonlítva három ház telkére, a Csizmazia István hajdúéra, Fekete Jakab huszáréra és Balogh Istvánéra épült) és elég terjedelmes udvara volt. Mikor Amadé Antal megvette, a II. emeleten 3 szoba, az I. emeleten 6 szoba, a földszinten 1 szoba, 1 kamara, 3 bolthelyiség, az udvaron kút és egy 5 lónak elegendő istálló volt, alatta pedig két nagy pince. A földszinti egyik bolthelyiséget talán már Amadé Antal ék is korcsmának használták (erre vonatközhatík Amadé László levelében, a »győri ház csapja«.) s az volt még a mult század derekán is, kijárattal az Erzsébet-térre. — Amadé Antal sok pénzt költött az épület átalakítására, karbahozatalára. Uj házat nem szokás restauráltatni; ebből következik, hogy a ház akkor már nem volt új, talán '40—50 éves ís volt; építtetését tehát az 1650 körüli időre tehetjük. Az épületen — amelyen Földes József dr. szíves volt magyarázataival végigkalauzolni — nem sok változás esett. Homlokzatát azóta természetesen renoválták s új tetőt kapott, az udvart e század elején beépítették s a II. emeleti részt mindkét szárnyán megtoldották. A bolthajtásos építkezés azonban az I. emeletig eredeti formájában megvan; nemcsak az alapfalak, hanem a szobák, erkélyek is régi beosztásukban maradtak (itt-ott a stukkók nyomait is látni) s a szép, barokk ajtók is még ebből a korból lehetnek. Az I. és II. emelet bolthajtásait lapos mennyezettel pótolták s a II. emelet nagy ebédlőtermét két szobára osztották. Az istálló, amelyben egykor Amadé 1 ) HKR. 1693 = Reg. 312. 2 ) U. o. Reg. 122. 3 ) HKR. 1701. Prot. Reg. und Exp., különösen Exp. Fol. 688. *) L. Bedy Vince cikkét folyóiratunk jelen számában, 159. 1.
