Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 7-9. szám. 1933. szeptember-november - Lám Frigyes: A győri német színészet története 1742—1820. (III., befejező közlemény)
toknak, mivel ő vele már meg voltak állapodva. Krones bolonddá tartotta a várost. Nem hisznek szavainak, a helybeli közönség most téli szinház nélkül marad. De KronesszoX a győri tanács má kor már nem áll szóba. ') Krones nem játszott Győrött. Koltai Virgil 2 ) ellenkező állítását nem erősíti meg sem a specifikáció, sem a tanács levelezése. Ez a Krones a hires Krones Terézia (1801—1830) atyja. Egy magyarországi téli vándorlás alatt lefagyott mindakét lába, járni nem tudott többé, leányánál élt, a szépsége miatt ünnepelt primadonna korai haláláig. (Erről bőven Wurzbach 13. kötet, 258 1.) Mindenesetre sajnálnatjuk, hogy Koltai könnyelmű állítása megdőlt, mert így nem büszkélkedhetünk avval, hogy a legünnepeltebb bécsi színésznő is Győrből indult a dicsőségbe, mint a legniresebb költő-szinész: Raimund. Győrött az a nir terjedt el, hogy Scherzer beszélte le a szerencsétlen Krönest győri szerepléséről, mert Scherzer itt veszítette el mindenét a téli idényben. Scherzer a tanácshoz 1816 nov. 6. Bécsújhelyből kelt levelében tiltakozik a rágalom ellen. Nem igaz a pletyka' Szívesen jönne el a télen is Győrbe, ha nem voljia szerződése Bécsújhellyel. De a nyáron eljön, annyival is inkább, mert Győrött jól érezte magát, utolsó győri tartózkodása életének legszebb emléke. 3 ) Ä tanács feleletére Scherzer 1816 nov. 26. elfogadja a feltételeket és kiveszi a szinházat 1817 húsvétjától Szent Mihály napjáig. 4 ) 1817 április 27-től október 5-ig Scherzer 92 előadást tartott. 1817 június 19. előadatta Grillparzer Ahnfraujét. (Első bécsi előadása 1817 január 31.) Erről a nevezetes győri premierről P. B. név alatt valaki hosszú beszámolót irt a Wiener allgemeine Theater Zeitungban. Megjelent 1817 július 26-án. Cime: «Eine TheaterNachricht aus Raab.« 5 ) A cikk elmondja, hogy valaki alaptalan támadást intézett Ernst győri szinirendező ellen a Wiener Modenzeitungbari. Majd beszámol Ernst rendező beneficiumáról, amely június 19-én volt, csütörtökön, amikor szinre került az Ähnfrau. A darab ilyen cimmel került előadásra: »Die Ahnfrau oder Der Stammfluch des Hauses ßorotin.« (Ebben a cimben ráismerünk Scherzerre, aki minden darabnak több alcímet szokott adni.) A darab nagyon tetszett, de az előadás is. Olyan szabatosan adták, ahogyan ez vidéki színházban ritkán történik meg, ámbár Reisinger (Borotin gróf), Dieizl (a várnagy) és Richter (Boleslav) küzdöttek a nekik szokatlan nyelvvel. »Hr. Richter aber versündige sich ja nie wieder, Verse, besonders in einem so delikaten Style, zu radbrechen.« U az. s ) Koltai Virgil. I. 61. 3 ) Levelezés. 1816. 2204. 4 ) Levelezés. 1816. 2344. 5 ) Allg. Wiener Theaterzeitung. 1917. Nr. 89. 26. Juli, idézi részben Blümml—Gugitz : 304 1.
