Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 7-9. szám. 1933. szeptember-november - Bedy Vince: A győri vár és várkapitányok a 16. és 17. században
szállta meg. 1645-ben feltámadáskor, Űrnapján, karácsonykor a generális az ősi szokást elhagyva, nem adatott le ágyulövéseket; Győr visszafoglalásának évfordulóján istentisztelet alkalmával 12 nagyágyúval szoktak lőni, most csak 6 kicsivel lőttek: mintha Őfelségének puskapora elfogyott volna az Isten dicsőségére. 1 ) A püspök mindebben a maga bosszantását látta. 1658—1660. Gonzaga Lajos manüiai őrgróf a főkapitány. 1660—1680. Montecuccoli Rajmond gróf. Olasz származás (1609—1680.). A jeles elméleti tudással biró katonát 1660-ban nevezte ki a király győri főkapitánnyá. Az ő idejében és vezetése alatt épült ki a győri vár külső erődöve a legújabb hadi tudomány akkori elvei szerint. Győrött nem szerették; a céhek ősi kiváltságait nem tartotta meg, bár a király is védelmébe vette a céheket. 2 ) Főkapitányságának idejéről csak 1676-ig beszélnek ismert okirataink, mégis 1680-ig jeleljük, mert időközben más főkapitányról nincs tudomásunk. Országos elfoglaltsága elszólította Győrből az utolsó négy évben, talán azért hallgatnak róla forrásaink. 1682—1692. Hermann badeni őrgróf*) Az előbbi főkapitányok kezdték, Hermann folytatta a földesúri jogok elkobzását. A főkapitány a 17. század végén már a társadalmi, polgári, jogi élet minden vonatkozásába, ténykedésébe beleszólt. 1682-ben a céhrendszer szabályait sértette meg. Azt követelte, hogy a céhmesterek más vallásuakat jis vegyenek be a céhekbe, különösen pedig a szabócéhbe. Természetes, hogy a másvallásúak a katonasággal bevándorolt német iparosok voltak. A céhmester azzal védekezett, hogy annyi szabó van már Győrött, hogy nemcsak a városnak, hanem a környéknek szükségét is kielégítik, sőt elegendő keresetük sincs, azért más munkára is vállalkoznak, tehát már kat. magyarokat sem lehet a céhbe felvenni. 1 ) A földesúr mint egyházi testület azért védte a céheket, mert ezek eddig a katolikusok védőbástyái voltak. — 1688-ban a földesúr ama hasznos jogát konfiskálta el a főkapitány, hogy az örökösök nélkül elhalt jobbágyok, katonák házai a földesúr tulajdonába mentek át. — A házak adása-vevése, ajándékozása, akkori elnevezés szerint felvallása, a káptalan mint hiteles hely előtt történt meg. Hermann 1688-ban ezt a jogot a katonai soltészre ruházta." 1 ) A törökök kiűzetése után a főkapitányra különleges katonai teendők nem vártak, nem is olvasunk ilyenekről. Meg kell említenünk, hogy 1683—4-ben Wallis György zászlós úr at á vár kommendásának nevezik Okirataink!, aki Eszterházy János vicegenerálissal együtt nyilt parancsot adott Galgóczy Ádám 1 ) Ráth K. okiratmásolatai a kápt. m. Ivtárban. 2 ) Kápt. m. lvt 14. T. 465. 2514. 2516. 5624 sz. — 15. T. 2516. sz. — 23. T. 3356. sz. — 46 T. 2624/a. sz. — U. o. hit. h. lvt. VII T. 25208. sz — Győri püsp. lvt. C. Capsa. 4. fasc. 13. sz — Jellemzését lásd : A győri vár és téglái. Győri Szemle III. 276. PfannI Jenő. 3 ) Kápt. m. lvt. IX. Cth 697. sz. — 15. T. 2520. 2526. sz. — 16.T. 2643. 2645. sz. — 35. T. 4543. sz. 4 ) Győri kápt. hit. h. lvt. X. T. 2558. sz. 5 ) M. Ívtár: IX. Cht. 697. sz.
