Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.

IV. évfolyam. 4-6. szám. 1933. április-június - ADATTÁR - Kozocsa Sándor: Ráday Gedeon ismeretlen levelei

Ráday Gedeon ismeretlen levelei. A Jásznagykunszolnok-megyében levő Tiszaroff nagyközség birtokosai, a roffi Borbély-család tagjai 18. és 19. századi irodalmunk életében mondhatni vezetőszerepet játszottak. Ä család vagyonánál és szellemi emelkedettségénél fogva is jelentékeny volt s képviselői, vezető tagjai közül különösen Borbély Mihály, Sámuel, majd Lajos és Amália nevét őrizték meg a mult sárguló levelei. Elsősorban Mihályt kell kiemelni, aki tudatában volt annak, hogy kora legkiválóbb Íróival'levelezik s majdnem tervszerűen gyűjtögette ezeket a leveleket. Többnyire a 18. sz. 30 és 40-es éveiből datálódnak a levelek, s így többek közt vannak Amadé Lászlótól (1731—36)

L

) Orczy Lőrinctől (1740—42),

2 ) Pápai Páriz Ferenctől (1736)

3

) és Hatvani Istvántól (1758), a hires debreceni professzortól,

4

) utóbbi levelét Borbély Sámuelhez irta. Borbély Mihály volt a család legintelligensebb tagja. Bár irói működésének nyoma nem maradt, kétségtelenül olvasott és művelt magyar úr volt. Jellemző erre, hogy iratai között 1736-ból egoj rebellis éneket is találtam, melyet a maga részére másoltatott le.

5

) Ä 19. sz. elején Csokonait segítette a család egyik tagja, Gábor, akinek! (esküvőjét a kjöltő hálából meg is ;énekelte: A szépség ereje a bajnoki szivén c. önállóan megjelent és a Nemzeti Múzeum Könyvtárában egyetlen példányban meglévő versében.

6

) Ennek a Borbély Gábornak volt a lánya Amália, akit »igen magas műveltségű hölgynek« írnak le.

7

) A 19. sz. közepén Arany Jánossal is összeköttetésben állottak s Tompával való kapcsolatukra Császár Elemér mutatott rá.

8

) Szász Károlyt, a püspököt, Amália unokaöccse, Borbély Lajos táblabíró rejtegette kúriáján az abszolutizmus idején

9

) s adataink vannak arra is, hogy a Borbély család öt tagjának Szász Károly készítette el a sírverset.

10

) A 18. sz. derekán Borbély Sámuel és Mihály Ráday Gedeonnal is, főleg gazdasági kapcsolatban állott. Ennek emlékét őrzi a fennmaradt három Ráday-levél, melyek a költő életének legfontosabb korszakából maradtak fönn s mivel Rádaytól aránylag kevés levél került elő,

11

) ezért kiadásunk már stiláris szempontból sem érdektelen. !) 1. K. 1929. 467-469. 1. 2

) U. o. 469. 1. és U. o. 1932. 205. 1. 3

) U. o. 1930. 96-97. 1. 4

) U. o 1930. 97-98. 1. 5

) U. o. 1929. 470-472. 1. 6

) A Roffi Borbéig-család zenei kéziratai. Muzsika. 1929. 6—7. sz. 65. 1. 7

) Magyary-Kossa Sámuel: A Roffi Borbély család. Nagy Iván folyóirat. 1901. 61. 1. 8

) Ismeretlen Tompa-versek. I. K. 1924. 130—131. 1. 9

) Muzsika. 1929. 6—7. sz. 65. 1. 10

) I. K. 1929. 474-473. 1. n

) Vas Margit: Ráday Gedeon élete és munkássága. Bp. 1932. 13—1811.