Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.
IV. évfolyam. 4-6. szám. 1933. április-június - ADATTÁR - Jankó László: Győri ötvösmunkák a 17—19. századból
A másik becses győri ötvösmunkára az újvárosi plébánia-templomban találtam. Ez egy aranyozott, szép ezüst kehely, tipikus barokkalkotás. Talpazatán és cuppáján barokk keretezésben trébelve — három csoportban — mezei virág, szöllőfürt és búzakalász. Utóbbiak az Oltáriszentség szimbóluma. A kehely talpazatának tagozott szegélyzetén körbefut a belevésett fölírás: Sub iudicatu Martini Börcsy exempta senatum Jaurin. munificeniia aedibus S. Josepho dicatis donatus sum. Anno 1775. — Azaz a kelyhet a Szent Józsefről nevezett templomnak példás jótékonysággal a győrvárosi tanács ajándékozta Börcsy Márton bírósága idejében, az 1775. esztendőben. — Ugyancsak a talpazaton, egészen a szélén — kissé elmosódottan ugyan — még felfedezhető a «magyar cimerpajzs», amelytől balra / A : betűk vannak beülve. Valószínűnek tartom, hogy ez a kehely, mint győri ötvösmunka, ugyanannak a 18. században éli Nigl József győri ötvösmesternek a munkája, aki a vesiprémi székesegyház tulajdonában levő Ürmutatót készítette. Az itt leírt kél ötvösmunkának ötvösjegye a győri készítésű ötvösmunkáknak már ismert jelzése. Ügy a stilizált ötszög-keretben levő keresztecske, mint a «magyar kis cimer« — mindkettő — Győr város címerét példázza. — Győr város címere ugyanis kettéosztott pajzs, melynek egyik felében három folyó van, másik felében Szent István első vértanú alakja áll és pálmaágat tart, mögötte csillag. Ezt a csillagot alkalmazzák — úgy látszik — a győri ötvösök a 17. században az egyenlőszárú keresztecske alakjában. A 18. század vége felé már az egész győri város-címert ütik bele készítményeikbe, csakhogy mivel Szenl István első vértanú alakját olyan parányi mérelben kiformálni nem lehetett, helyébe a kettős kereszt került. Ezt a »magyar kis címert* használják aztán a győri ötvösök a 10. században is, amikor a pajzs köré — a négy sarokra — az évszámot is elhelyezik, fölül pedig az ezüst finomságát jelző 13-as számot is feltűntetik. A harmadik becses győri ötvösmunkát a pápai plébánia-templomban találtam. Szép, művésziesen készült aranyozott ezüstkehely barokkstílusban. Talpazalán három szines email-kép: az egyik Ábrahámot és Lótot, a ínásik Jákobot az angyallal, a harmadik Dávidot és Jónatást ábrázolja. Közöttük az ezüstbe vésve a fölírás. A kehely cuppáján ugyancsak három színes email: Krisztus születése, Krisztus Urunk a keresztfán és Krisztus feltámadása. A kehely talpazatának felső szélén a 18. század németségével a következő fölírás: Diser wahre verehret an geistlichen Herrn Johann Jacob Trinckl in Raab von seinen Herrn Siieff Sohn Johann Franz Loth Bürgern in Sanct Pölten zur Gedächtnus. — A kronogramm az 1746-os évszámot rejti. — Különösen jelentős számunkra a kehely talpazatának fenékmélyedésében talált bevésés: Johan PliliPP Crínnes hat mich gemacht. A kelyhen ugyanis ötvösjegyet nem találtam, azonban ez a bevésés megmutatja, hogy a kelyhet a 18. században Győrött nagyon elterjedt Crénnes ötvöscsaládnak — mondhatnám ötvösdinasztiának — egyik tagja készítette. A győri református-, a győrújvárosi róm. kath'.- és a pápai plébánia-templomban most felfedett három ötvösmunka igen értékes, újabb becses bizonysága Győr egykori fejlett ötvösiparának és általában is jelentős adata Győr városa 17. és 18. századi kultúrtörténetének.
