Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.

IV. évfolyam. 4-6. szám. 1933. április-június - Lám Frigyes: A győri német színészet története 1742—1820. (II. közlemény)

1808 november 26.-án levelet ir a városnak. Ha megkapja a színházat 1809 nyarára, megfizeti azt, amit Gindl fizetett volna. Azonfelül egy u] polgári szobát is festet, amely jelenleg hiányzik és ez ß dekoráció tulajdona fog maradni a városnak.

1

) A tanács Kuntznak adja ki a szinházat, de nem 4, hanem 5 frtot tartozik fizetni egy-egy előadás után. Ha Szent Mihály előtt távoznék, köteles az előbbi heti előadások ujmutatása szerint 5—5 frtot fizetni az elmaradt darabokért.

2

) 5. Francia világ Győrött. 1809-ben tehát Kuntz Kristóf játszott Győrött. Mayerhoffer Ignác, Theater-í/ispector a szinházi specifikációba ezt irta be; »1809. Notanduni. Da der Schauspieller Xtoph Quntz wegen feindlicher Invasion grossen Schaden erlitten, wurde nichts bezait.« A francia megszállás alatt a szinház, úgy látszik, sokat szünetelhetett. Guillaume tábornok már június 23.-án, a kapituláció napján, rendeletet adott ki, hogy engedelme nélkül semmit sem szabad közhírré tenni, kinyomatni vagy előadni. »Dornas lusoriae absque indulta hand, aperiantur.«

3

) A francia térparancsnokságnak tolmácsra volt szüksége, ilyent Karschin szinész személyében talált, aki titkári minőségben alkalmaztatott.

4

) Junius 25.-én vonult be Győrbe Beauharnais Jenő olasz alkirály. Estve török muzsika volt a lakása, a Bezerédj-ház előtt. »Kesöbben játékszín is adatott, olly nyomorultan mind azt a szükség engedte, és a franczia tisztektől nem a darab hanem a kíváncsiság miatt — a szépek kedvéért számosan meglátogattatott. <. Ezt mondja Hohenegger Lőrinc: »Győr Ostromlásának Napló könyve 1809-ik Esztendőben* cimü müvében.

5

) »Rugonfalvi Kiss István az utolsó nemesi felkelésről irt könyvében

6

) talán Hoheneggemek erre a megjegyzésére gondolva, azt az állítást kockáztatja meg, hogy a franciák francia színtársulatot hoztak magukkal Győrbe. Ezt a feltevést nem lehet adatokkal támogatni. 809-ben senki más nem játszott a specifikáció és a tanácsi jegyzőkönyvek szerint, mint Kuntz Kristóf, és a Hohenegger által említett kíváncsiság, amely Napoleon tisztjeit a színházba vonzotta, nem vonatkozbatik francia, tehát ismert, hanem ismeretlen, azaz német művésznőkre, pontosabban Kuntz színésznőire. Kuntz nem sokáig játszhatott a franciak mulattatására. A franciák beszállásolták magukat a színházba is, sőt tönkre is tették a belsejét. h Folyamodások 1808., 1842. és fogaim 425. 2

) U. ott. 3

) Franci hadisarcra vonatkozó iratok Acta Gallicana, (Győr városi levélár) 23. sz. 4

) Acta Gallicana 66. sz. 5

) Tudományos Gyűjtemény 1820. II. k. 79. 1. 6

) R. Kiss István.