Valló István szerk.: Győri Szemle 4. évfolyam, 1933.

IV. évfolyam. 1-3. szám. 1933. január-márius - Halassy-Nagy József: Surányi Miklós

Ez az érdekes ember volt Surányi Miklós szigeti főnöke. A két levéltárnok, mint apa és fiú jó barátságban éltek egymás mellett. Petrovay ismerte az egész Magyarország minden valamirevaló családjának a történetét s mindazt a chronique scandaleuse'-t, amely ezeknek a családoknak a titkait szellőztette. Mikor pipafüstbe burkolódzva végigfeküdt a hivatali szoba kopott bőrdívánján, megeredt ajkáról a szó, s a fiatal levéltárnok ámulva hallgatta a közel és távoli múltnak ezeket az intim történeteit. A főlevéltárnok a saját családjáról is szívesen emlékezett. Elmondta egyik őse történetét, aki bécsi testőr korában mámoros fővel két nővel jegyezte el magát, s bátyjához fordult, hogy húzza ki a csávából. A bátyja, Petrovay Farkas János hevesi földesúr föl is ment a császárvárosba és elhódította öccse elől az egyik előkelő és gazdag menyasszonyt. Hazahozta asszonynak vidéki kastélyába, de házaséletük szerencsétlenül alakult és hosszú, kínos válóperben végződött. — írd meg ezt a történetet, hiszen kész regény, — mondotta Petrovay Surányinak. ő azonban vonakodott. Esze ágában sem volt a regényírás. Nagyszerű essaykről, szociológiai és művészettörténeti tanulmányokról ábrándozott most is, ha az írásra gondolt. Az ördög azonban nem nyugszik. Akit a sorsa regényírónak rendelt, azt nem hiába kísérti meg Petrovay György képében. Ad melléje még kerítő alkalmakat is, hogy a szegény áldozat sorsa beteljesedjék. Surányi a maga mulatságára valóban megírta levélalakban Petrovay őse kettős eljegyzésének a történetét. A hősnek a Domoszlay nevet adta, mert a Petrovay ak egyik predikátuma »de Dorroszlo« volt. Tovább aztán nem is törődött fezzel a kis írással. Egyszer csak megjelent azonban Szigeten Rózsa Miklós, a Művészház igazgatója és Surányival beszélgetve fölvetette azt a gondolatot, hogy Surányi bizonyosan nagyszerű szépíró lenne, hiszen ahogyan beszél, ahogyan leír vagy elmond valamit, az szinte kész irodalom. Szerinte vannak írók, akik nem is tudnak erről és viszont vannak, akik azt hiszik magukról, hogy írók, pedig semmitől sincsenek távolabb, mint ettől, ő Surányit az első kategóriába sorolta, így 'kerül elő beszélgetés közben a Domoszlay-levél. Rózsa Miklós • meglátja benne a pompás regénycsírát, magához veszi a kéziratot és Pestre érve kinyomtatja A Hét-ben, mint folytatásos regény első fejezetét. Surányi ákarva-akaratlan kénytelen volt tovább bonyolítani a történetet, mert a nyomda hetenként sürgette a következő fejezetet s így jött létre A trianoni páva, Domoszlay Farkas János kvietált huszárkapitány és La Bouche Frederika bárónő szerelmének és szerencsétlen házasságának különös története. A trianoni páva döntő sikert aratott. A háború kellős közepén voltunk — 1916 és 1917-ben járunk, — a harctéri eseményeket kezdtük megszokni, úgy éreztük, hogy ellenségeink fölött fölényben vagyunk s ebben a jvérszagú világban jólesett az a rózsafelhős romantika, amely ennék a könyvnek a lapjairól, mint valami rég elmúlt korszak finom párfőm je áradt felénk. A közönség és a