Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 1-3. szám. 1932. január-március - ADATTÁR - Szabady Béla: A győri székesegyház ének- és zenekarának történetéhez
A győri székesegyház ének- és zenekarának történetéhez. — Bedy Vince a Győri Szemlében 1 ) jeles tanulmánynyal világított bele a régi Győr egyházi zene életébe. Egyéb okiratszerű bizonyítékok hiányában kénytelen volt a székesegyház rendszeres zenekarának megszervezését 1684-re tenni. 2 ) Most a szerencsés véletlen jóvoltából rámutathatunk arra, hogy a győri öregtemplom újúlást váró falai között már 1637-ben is működött állandó énekkar, melyet zenészek is támogattak. A templom régi kótái között négy darab díszes, bőrkötésű, aranymetszésü könyvet találtunk. A közel 90-lapos, csinos fametszetekkel is ékesített kótáskönyv Straus Kristófnak 16 miséjét nyújtja az érdeklődőnek. 3 ) Straus nevét a zenei lexikonok nem említik, pedig nem lehetett jelentéktelen az a művész, aki 37 éven át gyümölcsöztette tehetségét a bőkezű II. Ferdinánd udvarában. Straus Kristóf a császár orgonistája és a Szent István-dóm karnagya volt. Bécs város tanácsának költségén 1631-ben Formica Máté kölni nyomdájára bízta művét, melynek összes szerzői jogait már előbb, 1630. május 16-án biztosíttatta császári urával. A Ferdinándnak ajánlott mű előszava 1631. októberében kelt. Straus nem érte meg művének megjelenését: fia, Nemes Straus Mátyás, a bécsi egyetem diákja, a részletes tartalomjegyzék után éke? latin distichonokban búcsúzik el elhunyt atyjától, aki több alkotással is megörökítette volna nevét, ha a halál meg nem irigyelte volna tőle ezt a dicsőséget. 1 ) A jeles mű Győrré is eljutott. 1637. augusztus 15-én, a templom búcsújának ünnepén, a győri vár élelmezésének zenekedvelő főnöke, salenhaemi Pheiffer Ker- János kir. tanácsos a székesegyházi kar iránt érzett tisztelete jeléül Straus művének 14 részét fölajánlotta a zenekarnak. Ennek a karnak kiválónak kellett lennie, különben alig részesült volna ilyen drága ajándékban. Az előkelő Maecenas nyilván számított az ajándékozott mű szép előadására. Pheiffer ajándékkönyvének véletlen előkerülésével a győri székesegyház zenekarának működését az eddig ismert adatoknál félszázaddal régebbre tehetjük. 5 ) Szabady Béla. 1 ) Bedy Vince : A győri székesegyház ének- és zenekarának rövid története. Győri Szemle. 1931. 1. 1. 2 ) L. u. ott 170. I. 3 ) A mű teljes címe : Missae Christophori Straus, Sacrae Caesareae Maiestatis Ferdinandi II. Orgonistáé, et Cathedralis Ecclesiae Viennensis ad D. Stephanum Capellae Magistri, octo, novem, decern, undecim, duodecim, tredecim et viginti, tarn voeibus, quam varus instrumentis et basso generali ad orgánum accomodato. Cum privilegio Sacrae Caesareae Maiestatis. Sumptibus amplissimi Senatus Viennensis, Viennae Austriae. Excudebat Matthaeus Formica, in Aula Coloniensi. Anno MDCXXXI. 4 ) L. a mű elején található ajánlást, a császári kiváltságlevelet és Straus Mátyás versét. 1—5 1. Magát a kótásszöveget új lapszámozással látta el a kiadó. 1-87 1. 5 ) A cimlap 2. oldalán eredeti, kéziratos bejegyzéssel szó szerint ezt találjuk : „Ex liberalitate, munificentia et singular! pietate erga Chorum Magnae Deiparae Virginis in Cathedral! Eccla Vrabilis Capituli Jaurien. existente partes istae 14
