Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 4-6. szám. 1932. április-június - Bedy Vince: A Szent Adalbert vértanú püspök tiszteletére alapított győr-hegyi prépostság története

század elején építtette, 1636-ban a győri szemináriumnak hagyta; később az Ott-család birtokába került, ma Szobel kereskedőé. 1638—1640. Mariani Péter. Nápolyi származású olasz; magyarul nem tudott, azért a káptalan nem is akarta tagjai közé befogadni. 1640-ben zeng—modrusi, 1647-ben szer érni püspök, 1652-ben ismét zeng—modrusi püspök. 1652-ig esztergomi kanonok is. 1641—1643. Sobry Márton; előbb vasvári kanonok, szombathelyi plébános; majd szenei plébános, veszprémi, azután győri kanonok és felsőörsi prépost. 1645—1649. Cyriaki György (Cyriacus Hortensis). Nyéki plébános, 1640-ben egri kanonok, liptói prépost, 1649-ben esztergomi kanonok, szentgyörgy mezei prépost, apostoli főjegyző, t 1652. 1649—1655. Szalay János. 1648 óta győri kanonok, egyúttal veszprémi kanonok és fehérvári prépost. Házát, melyről a prépostság javadalmánál emlékeztem meg, utódainak hagyta. 1656—1672. babojellichi Berdóczy György. Horvát származású. Batthyányi Ádám udvarában szolgált fiatal pap korában, innét nyert 1639-ben győri kanonoki stallumot és kapta meg a Batthyányi-család kegyurasága alá tartozó felsőörsi prépostságot. Később a király rosoni v. püspökké nevezte ki. 1672—1676. Gaborjáni (Kövér) Tóbiás 1646-tól győri kanonok, huzamosabb ideig győri plébános is. 1676—1681. Ferenczfy János 1662-től győri kanonok. 1681— 1682. Tetekessy István, Széchényi György püspök kedvelt embere és általános helynöke. A Magyar Ispita felépítése és a székesegyház restaurálása Ikörül sok érdemet szerzett. 1673 győri kanonok, 1686-ban tihanyi apát, 1689-ben csanádi, 1699-ben egri püspök. A ikurucfelkelés idején II. Rákóczi Ferenc híve, kit a fejedelem atyjaként tisztelt. Résztvett az 1707. évi ónodi gyűlésen, mely az osztrák házat trónvesztettnek nyilvánította. Ezért 1709-ben püspökségétől megfosztotta a prímás, de a Szentszék visszahelyezte székébe, f 1715. 1682— 1684. lomnici Kissevich-Horváth János Ferenc. Protestáns (szülőktől 'származott, 7 éves Korában lett katolikussá. 1673— 1678. csepregi plébános. Plébániáját még kanonok korában is 4 évig megtartotta. 1674-ben nyert kanonoki stallumot. A király cim. monostori apáttá nevezte ki. 1684—1699. Matusek András. Hédérvári plébánosból lett 1668-ban győri kanonokká, A kiváló egyházi férfiú gyorsan emelkedett rangban: hay apát, fehérvári őrkanonok lett, majd skópiai v. püspök, 1699—1713 nagyprépost, püspöki helynök. 1699—1713. Nagy Mihály. 1688-ban nyert kanonoki stallumot. A lkálvária az ő idejében épült, melyhez ő engedte át a préposti egyház fundusát, ő adta az első, jelentékeny építkezési költséget is. A préposti házat, melyet Szalay János hagyott utódainak, a harangozói ház hozzácsatolásával megnagyobbíttatta.