Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 1-3. szám. 1932. január-március - SZEMLE - Képzőművészeti szemle. Kató Sándor

Szemle. 65 * pikturájának egyenes ellentéte a Békéssy Leó nyugalmas, higgadt ecsetkezelése. Nyugodtságot árulnak el képeinek témái is: a fényhatásra alapított „Mesemondás", az „Öregasszonyok" és a képen is ódon patinájú „Régi lépcső" akvarell (az egykori apátház lépcsőháza). Szabó Alajos legerősebb oldala a virágszemlélet (Orgonavirágok). Nyári kül­földi útjáról is több képet hozott (Tengerpart, Bolgár ház, Isztambuli részlet). Hűség szempontjából igen sikerültnek mondható Önarcképét is kiállította. Szabó Aurél nyugodt vonalvezetésű, hideg, tompa színeket kedvelő egyéni jellegű képeivel szerepelt. A fiatalok közül kétségtelenül Pohárnok és Győri a legnagyobb értékek. Amannak külföldi reminiszcenciákat kivetítő, szinte szuggeráló erejű tájai (Provencei csendes este), alakjai (Leila) és egy finom (tányéros) csendélete, ennek hatalmas kifejező erejű Önarcképe, de kivált üdén felrakott akvarelljai határozott értékek. Kompoziciói (Trió, Vizió) kevésbbé érthető, kissé zavaros tanulmányok. A szobrász Schutzbach pár kitűnő plakáttal és a Székesegyház rajzban sikerült akvarell-ínterieur­jéval jelent meg. Bak János a régi nyomokon ügyesen jár nagyszerű rajztudásával (Tanulmányfej). Tóth István, Endrédy György, Erdélyi Imre nem titkolják el rajztudásukat, habár a legújabb utakon akarnak is járni, míg Mayer és Borsos a túlságosan újat akarás utján nem egyszer önmagukkal viaskodnak, s a befejezetlenség, félbenhagyás be­nyomását keltik. Egyik-másik alkotásuk pedig ornamentális célokra nagyszerűen megfelelne. Szobor alig volt. Pastinszky a fát bravúrosan .kezeli. Szent Ilonája régebbi, világi tárgyú darabjaival versenyez. Schima hatalmas fantáziáját s a szimbolizmushoz való ragaszkodását testesíti meg a Győri Torna- és Evezős-Egylet számára készített, hullámok tarrján, cikkázó villámok közt hányódó bronz szkiff. Az iparművészeiét Pohárnokné néhány modern kézimunkája és művirágjai meg, Endrö Margit buda­pesti keramikusnő alkotásai képviselték. A látogatók száma még csak kielégítő volt, a vásárlók csekély számát szeretnőu csak a nehéz gazda­sági viszonyoknak betudni. A Társulat vendégeképen rendezte győri kiállítását (dec. 8—15. kb. 50 képpel) Gy. Nagy Zsiga, európaszerte ismert és elismert erdélyi magyar festőnk. Nemrég jött csak haza Spanyolországból. Témái is nagyrészt odavonzzák. Kitűnő rajztudása, ragyogó, szinte zománccsilogású szinei mindenki előtt feledhetetlenné tették azt a hetet, melyet köztünk töltött. 1 Munkácsy- és Bouguereau-tanítvány, de valami különös egyéni impresszionizmussal vegyíti a nagymesterek varázslatos hatását. Leg­nagyobb ereje a tájkép, belekornponált alakok, csoportok sohasem hiányozhatnak róla. Ragyogó színekkel teli körvonalaik élesen rajzolód­nak ki a világos háttéren („Tanyai lakodalom" a város lui.). Napkelte, Napnyugta, a Charla, a Madves a fák zöldjén áttörő napsugár csodás játékával. A kagylószedők, halászgyerekek a tenger párás színeivel. Semmiben sem marad el tőlük néhány ragyogó balatoni tája. A barce­lonai világkiállítás első díjas hatalmas Golgothájához készült számos kisebb tanulmányát is kiállította. Egyik-másik így is remekmű (Golgotha, Magdolna). Könnyező Madonnája az anyai fájdalom eleven megteste­sítője. Anyagának több mint fele vevőkre talált.

Next

/
Oldalképek
Tartalom