Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 1-3. szám. 1932. január-március - ADATTÁR - Barcza Leánder: Hivatalos jelentés Győr 1598-i visszafoglalásának részleteiről
álljanak meg, és rejtőzzenek el, várva, hogy Isten gondoskodjék a szükségben. Isten jósága nekik egy sötét felhőt hozott, amely betakarta a holdat oly módon, hogy keveset vagy semmit se lehetett látni. És azért felkelvén (márc. 29.) folytatták útjukat szerencsésen egészen a város hidjáig, hova eljutva és fellépve a hidra, azok, akiknek az eredményt el kellett érniök, odakötöztek (akasztottak) egy petárdát a hid közepén egy sűrű rácsozathoz (ad un rastello serrato). Ez azonban Isten akaratából nem fogott tűzet. Pedig ha ez megtörtént volna, félő (még pedig azoknak a szemében, akik értenek a dologhoz), hogy nemcsak nem hozott volna semmi hasznot, hanem ellenkezőleg a vállalkozásnak minden jó eredményét megakadályozta volna, mert a törökök értesülve a robbanás hangja által könnyen fegyverbe álltak volna, és megvédhették volna jó magukat és az erődítményt. Am ezt nem tehették meg, és a mieink ugyanabban a pillanatban vastag feszítő vasakkal (trivelli) és egyéb vasszerszámokkal eltávolították a rácsozató! (rastello), és várakozásuk ellenére úgy találták, hogy a hídnak a város (felé eső) részén (fejénél) nem volt felvonva a híd; hanem abbeli kételkedésükben, hogy talán fel van vonva, gondoskodtak egy más dologról oly módon, hogy nehézség nélkül felakasztottak egy második petárdát a kapura. 1 ) Ez már most tüzet fogott, roppant robbanással feltárta a nevezett kaput, amely vasból volt, és annyira erős volt, hogy azért nem törődtek (a törökök) a felvonó híddal. És a földre dobta a falaknak némely részét oly módon, hogy a nevezett Vaubcourt úr nyomán, aki az első volt, repülve tódult be először a gyalogság, és azután a lovasság. Ebben a seregben hősiesen harcolt Schwarzenberg úr. Ezt észrevéve a törökök, akik előbb aludva gondtalanul meghúzódtak házaikban, együtt nekiindultak, amilyen jól csak tehették, és erre is, arra is városszerte harcoltak hat vagy hét órán át oly elkeseredettséggel és vitézséggel, hogy felfogták a mieink támadását, é s s megöltek közülök vagy 700-at. Hanem végre is tanácsos volt nekik szükségből visszavonulni és engedni a keresztényeknek mintegy 2000 török megölésével; ezek között volt maga a bég, aki Két simitárral (félhold alakú karddal) a két kezében lejött a piactérre, és ott nagyon vitézül harcolt (nagyon derék bizonyítékokat tett). »Reszünkrol azért volt sok halott, mert a törökök visszavonulva egy helyre, 2 ) amely alatt puskaporraktár (provisio) volt, mindenképpen veszve látva magukat, felgyújtották a nevezett muníciót (tűzet adtak a nevezett muníciónak), mely velük együtt levegőbe röpített nagyszámú keresztényt. Török foglyok 300-an vannak, tüzérségből 160-an, sok muníció minden fajtából, szép számmal asszonyok, gyermekek és emberek, vannak szép számmal, nagy értékben lovak. »Miutan a vár ily módon a mi kezünkbe került, Pálffi úr x ) Hozzáillesztettek a kapuhoz. 2 ) A Szentdombi bástyára, másként Jakusits-bástyára, a „Vérhatomra" a győri orsolyák intézete helyén.
