Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 10. szám. 1932. december - SZEMLE - Szabady Béla: Balics Lajos

SZEMLE. Dr. Balics Lajos. 1856—1932. A magyar történetírásnak vesztesége van : Dr. Balics Lajos pápai prelátus, püspöki helynök, győri nagyprépost 1932. december 20-án Győrött elhunyt A kiváló főpap általánosan ismert, kiemelkedő tagja volt Győr egyházi, társadalmi és közéletének. Mélyenszántó értelmi képességei, találó szellemessége és nagy olvasottsága előtt tisztelettel hajoltak meg mindazok, akik vele közelebbi érintkezésbe kerültek. Értékes és érdekes egyéniségének jellemzésére sok adattal szolgálhatna az a szép pályafutás, mely a sopronlövői földművesházból a káptalandombi rezidenciáig vezette és az egyházi, világi hatóságoknak, a tudományos élet képviselőinek számtalan elismerésével halmozta el. Nyilvános szereplése nagy tekintélyt biztosított neki még azok előtt is, akik nem ismerték tudományos érdemeit. Pedig Balics Lajos életének és munkásságának ez állított maradandóbb emléket. A jótehetségü soproni, majd győri gimnazistában korán fölébredt az érdeklődés a magyar történelem iránt, s ez bécsi egyetemi hallgató korában még fokozódott benne. Rövidreszabott káplánkodása után a győri nagyobb papnevelőintézet tanulmányi felügyelője és a történetirodalomban gazdag könyvtár őre lett. Ez a kedvező elhelyezkedés még inkább megkedveltette vele a történelmet. Buzgón kezdte tanulmányozni a kiadott történelmi forrásgyűjteményeket és szakműveket, csakhamar tanulmányi eredményeinek értékesítésére is kínálkozott alkalom Tarkányi Béla egri apátkanonok pályázatot hirdetett a magyar kereszténység első századának történelmére. Balics dr. műve nyerte el a bírálók kedvező Ítélete alapján a 100 arany jutalmat és több mint 500 lap terjedelmű könyv 1884 őszén a Szent István Társulat kiadásában már el is hagyta a sajtót. A róm. kath. egyház története Magyarországon cimü mű Szent István megkoronázásától Szent László haláláig a kiadott forrásanyag alapján dolgozza fel a fiatal egyház életét. A kezdő történetíró nem búvárkodik még a levéltárakban, de kész anyag összehordásában nagy szorgalmat fejt