Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 10. szám. 1932. december - ADATTÁR - Sefcsik Ferenc: Városunk könyvtárának története

Eberhard nyomdájában 1188-ban latin nyelven nyomtatott Thurotzi János-féle Chronica llungarorum. Régi, remek, renaissance préselt kötés, 1488 évszámmal. A munka a magyarok történelét beszéli el a legrégibb időktől egészen a saját koráig; a Mária királynő trónraléptétől Mátyás koráig terjedő részt teljesen saját kutatásai és feljegyzései alapján írla. E lijíres krónika egyik főne vezet ességét a nagy művészi értékbirő fametszetek teszik, amelyek többek közöli a magyar uralkodókai ábrázolják Mátyásig. A metszetek színezettek; széles margójú, remek darab, ami fölötte ritkán fordul elő az alig megszerezhető példányok között. Értéke 1500 pengő. A közkönyvtár anyaga idővel különböző magánkönyvtárak megvételével gyarapodott. Megvettük a Zillrich-féle gyűjteményt, amely főleg az 1810—50-es években megjelent műveket tartalmazza. Utána Rezsőf

y csornai premontrei kanonok könyvtára következett. Karácsonyi Imre 214 drb árverésre került könyvét is megszerezte a város, közlük van 11 kézirat; Kunos, a keleti akadémia igazgatója átvizsgálta ezeket a török, arab és perzsa nyelvű történeti és költői műveket. Végül a város megvásárolta Ruschek Antal győri kanonok, belvárosi plébános könyvtárát is, amelynek legértékesebb darabja egy német ősnyomtatvány-számba menő munka: Das neue Ihich der rechten Kunst zu destillieren, csatolva hozzá Marsilius Eicinusnak, a híres firenzei filozófusnak értekezése az egészséges, hosszú éleiről. Ugyancsak vétel útján szereztem be a (magyar bibliográfiai irodalomnak egy ritka példányai, a Győrött 1803-ban Streibig József betűivel nyomtatott Magyar Könyvesház c. munkát, az első magyar bibliográfiát. Csak rövid pár szót még a könyvtár helyiségéről, berendezésiéről. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége állandóan érdeklődik e kérdés iránt, mivel köztudomású, hogy mai helyiségünk eddig is oly szűknek bizonyult, hogy ez a körülmény pl. lehetetlenné leszi a gazdag könyvanyag szakkatalógus szerinti elhelyezéséi. A rendelkezésünkre álló két terem közül a levéltár mellett levő 50. számul teljesen elfoglalja a Milkovich—Zámory, a Karácsonyi-könyvtár és a Magyar Törvények gyűjteménye. Az 51-es sz. szobában, az ú. n. olvasóteremben történik a könyvkölcsönzés. Az idők folyamán bizony már ez is kicsiny lelt és alig tudja magába fogadni a könyvek tízezreit; III van a közönség rendelkezésére négy vaskos gépelt kötetben a könyvtár abc-sorrendbe szedett katalógusa (a cédulás-katalógus másolata), hogy az olvasni a,karók a könyvtárban eligazodhassanak. Ez a jegyzék természetesen napról-napra bővül az, új beszerzésekkel. E nélkül a könyviárban kiigazodni nem lehet, ez a könyvtár csínja-binja. A könyvtár tehermentesítése követelte meg, hogy a ritkábban használt anyagot a folyosón helyezzük el 12 szekrényben. A győri ügyészség l

endeten működő nyomdákból kikerült sajtótermékek köteles példányait a torony alatt levő szobákban őrizzük. Minthogy pedig a folytonosan szaporodó anyag elhelyezése feltétlenül új szobákat követel, ígéretet kaptunk, hogy az Alagsorban 3 helyiségei rövidesen rendelkezésünkre bocsátanak. Harminc év óta vezetem a könyvtárt és ezalatt többször tárgyaltunk megfelelő elhelyezéséről. Sokféle terv merült fel c téren. így szó