Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 1-3. szám. 1932. január-március - Dénes Tibor: Liezen-Mayer Sándor
ideálok és azok sem az igaziak. Manetról, Renoirról, Puvisről semmit sem hallottunk, az angol praerafaelisták és a Bastien-Lepage-i szürke naturalizmus voltak azok az üstökösök, akik néha-néha a mi világunkra rávetették fényüket. — - - Szelleme nem pezsgett, utánérző volt s nem is olyan viharos, mint amilyen a mi Pestünk szokott lenni. Ä Pinakotékában nem volt David, nem volt Ingres, nem volt Géricault, nem volt Courbet, nem volt Manet, nem volt Puvis de Chavannes, nem volt Renoir, Daumier Voltak svédek, svájciak, angolok (nem Constable), lengyelek, de -ezek nem jelentettek semmit. Éreztem, itt valami nem jól van s egyéves tartózkodás után reményekkel tele Párizsba vitt az utam.« 1 ) Liezen-Mayer még élt, amikor München művészi képe ilyen volt. Nem tudományos gondolat, de vázlatai, Szent Erzsébetfe, a Menekülés Egyiptomból, Önarcképe, illusztrációi mégis arra a kijelentésre késztetnek, hogy egészen mássá fejlődik, ha útját Bécsből nem Münchennek, hanem Párizsnak veszi. Irodalom. Hermann Riegel: Cornelius der Meister der deutschen Malerei, Hannover, 1866. — Friedrich Pecht: Kunst und Kunstindustrie auf der Wiener Weltausstellung 1873, Stuttgart, 1873. — Magyarország a bécsi 1873-diki közkiállításon, Budapest, 1873. — Friedrich Pecht : Deutsche Künstler des 19. Jahrhunderts, Nördlingen, I. Reihe 1877., 11. 1879.— Ipolyi Arnold'. Megnyitó beszéd a Képzőmű v. Társ közgyűlésén. Bp. 1880. — U. az, Bp. 1881. — Max Stieler: Die Püotysche Schule, Berlin, l881. — Széchy Károly'. Liezen-Mayer Sándor, Vasárnapi Újság, 188L 26. sz. - Friedrich Pecht: Geschichte der Münchner Kunst, München, 1888. — Szana Tamás: Magyar művészek, Budapest, 1886 —1889. I— II. kötet. — Az Ezredéves Országos Kiállítás, Budapest. A képzőművészeti osztály képes tárgymutatója, Budapest, 1896. — Széchy Károly: Benyomások és emlékek, Budapest, 1897. — f A. von Liezen-Mayer, Allgemeine Zeitung, 1898. 21. Februar. — A. von Liezen-Mayer, Kunst für Alle, 1898. Februar. — Theodor Kutschmann: Geschichte d. deutsche Illustrât, 1899. — Szalay Imre: A XIX. század festészetéről hazánkban, Budapest, 1901. — Szana Tamás: Száz év a magyar művészet történetéből, 1800 — 1900. Budapest, 1901. — Adolf Rosenberg Handbuch der Kunstgeschichte, Bielefeld u. Leipzig, 1902. — Országos Magyar Szépművészeti Múzeum. A modern képtár leiró lajstroma, Budapest, 1906. — Pékár Károly : A magyar nemzeti szépről, Budapest, 1906. — Ernst Lajos • A magyar történeti festészet, Budapest, 1910. — Lázár Béla: Szinyei-Merse Pál. Bp. 1913. — A magyar festőművészek albuma. A Pesti Napló előfizetőinek készült kiadás, Budapest, é. n. — G. Glaser; Graphik d. Neuzeit, 1922. — Münchner Malerei von 1850 bis 1880. Ausstellung, Galerie Heinemann, München, 1922. —- Fülep Lajos: Magyar művészet, Budapest, 1923. — Az 1925—26. évi aktkiállítás katalógusa, Budapest, 1925. — Petrovics Elek: Wolfner Gyula képgyűjteménye, Magyar művészet, 1925. 6. sz. — Gerő Ödön: Az akt-kiállítás, Magyar művészet, 1925. 7. szám. — Ugyanaz; A magyar népéletkép, Magyar művészet, 1927. 1. szám. — Gyönguösi Nándor: Liezen Mayer Sándor, Képzőművészet, 1930. január. — Bedu Vince: A győri nemzeti rajziskola története, Győr, 1930. — Péter András: A magyar művészet története, I—II. kötet, Budapest, 1930. — Az Ernst Múzeum aukciói, XLIV., Budapest, 1930. — Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Evkönyve az 1930. évre, Budapest, 1930. — Dénes Tibor. Liezen-Mayer Sándor győri tanulóéveihez, Győri Szemle, 1931. 1 —3. szám. — Ugyanaz : Arpádházi Szent Erzsébet magyar ábrázolásainak esztétikájához, Képzőművészet, 1931. április. Dénes Tibor. *) Tehetségproblémák, Budapest, 1930. Kernstok Károly: A képzőművész, 117 1.
