Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.

III. évfolyam. 10. szám. 1932. december - Pfannl Jenő: A győri vár és téglái

A győri bencés székház és templom tudvalévőleg eredetileg a jezsuitáké volt s csak a 19'. század elején jutott a bencések birtokába. Az A ABB jelzésű téglák, a bencés főapátság téglái, a 19. század közepéről, valószinűleg a Ménfő melletti kemencékből kerültek ki. Használták Pannonhalmán és a győri gimnázium épületén is. A ABB — Archiabbatia-t jelent. (Lovas.) (11. b. kép.) Mérey Etel Fehér Ipoly említett művében: Győr város és megye egyetemes leírásában említést tesz KIM. RAM. feliratú téglákról s (fordítva olvasva) Marczaltheőy Miklós név első szótagjainak mondja. A Marczalthőy-család gyakran fordul elő Győrmegye történelmében. 1376 ban Bőnyrétalapon Marczalthőy Péternek van földje, 1377. után a családnak Gyomorén van birtoka. A 15. században Kispécen, a 14. és 15. században Ómalomsokon, a 16. század első felében Szerecsenyben fekvő Marczalthőy birtokokról van említés, 1609 ben Felpécen egy Marczalthőy Miklósnak van földje. Az 1553 iki kimutatásban egy Marczalthőy Miklós mint három porta ura szerepel. — (I. Miklós élt 1447—4510 ig, cseszneki várnagy. — II. Miklós élt 1541 —1579 ig és III. Miklós veszprémi alispán élt 1606 —1620 ig.) (Kempelen.) Ügy látszik, ez a tégla földesúri kemencéből származik, biztos hely és idő meghatározás nélkül. Győrött találtak még következő jelzéses téglákat: A. I. 1773 jelzésű tégla (12. a. kép) szabálytalan, de erősen kidomborodó betűkkel és számokkal, a Bástya-utcából. Egészen katonai téglákra emlékeztet a G V 1839 jelzésű, értelmezése talán Győr Város vagy Vár. (12. b. kép.) Találtak egész kezdetleges, szokatlanul sötétvörös színű, szabálytalan M. V A és a vonalas jelű (12. c. kép) téglákat a Rákóczi-utcán, a jelenleg Kántor Leó tulajdonában lévő házban. — Ugyanott 029 I (12. d. kép) és 014 I jelű, ismeretlen provinenciáju téglákat más 1774 évbeli téglákkal együtt találtak. Az újvárosi rác templom udvarán álló ház padláskövezetében egy nyílhegyre emlékeztető jelű téglát láttam, mely véleményem szerint még a 16. századból való. A jel domború; értelme és származása ismeretlen. Ugyancsak itt egy benyomott nagy S-betűs régi téglát is találtam, mely sokkal koraibb, mint az egyéb S-hetüs téglák. A Bálint Mihály-utca 17. sz. házban láttam egy 1857-es évszámú téglát, az évszám alatt már olvashatatlan betűkkel. Egyetlen teljes nevet viselő tégla a »Hittner Ja. 1869« jelű (12. e. kép). A Hittner-féle téglavető Újvárosban volt a 19. század második felében, a mai temető mellett. Kortársa a Brantner-féle tégla, melynek jele egy benyomott B, tábori kemencéből szárma-