Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 10. szám. 1932. december - Pfannl Jenő: A győri vár és téglái
győzedelmeskedik. Egyik esetben sem üldöz. Tétlenségével a bécsi udvar elégedetlen, Savoyai Jenő beigazolva látta véleményét hadviseléséről, mely szerinte értelmetlen és zavaros. 1 ) Határtalan gőgje és büszkesége miatt a császári vezérek nem sziveitek. 1705-ben visszahívják Magyarországból, azonban 1707-ben a győri vár parancsnokává nevezik ki, s 1708 ban újra megbízást kap Rákóczi felkelői ellen. Trencsénnél győzedelmeskedik Rákóczi Ferenc fölött, Érsekújvárt azonban eredmény nélkül ostromolja, 1716-ban részt vesz a török hadjáratban, 1718-ban nyugalomba vonul s rövidesen rá meghal. A parancsnokok előkelő személye és magas rangja bizonyítéka, mily fontosságot tulajdonított az udvar Győr várának. A igyőri várkapitány már 1580 óta egyúttal a dunántúli, később a rábai végvárak főkapitánya is volt. Egy Montecuccoli, egy Badeni Lajos, egy Heister parancsnokságára bízták ezt a nagyjelentőségű várat. De a vezérek egyéb megbízatása nem engedte meg, hogy Győr falai mögött sokat időzhessenek, a császári trón érdekei mozgó seregek élére állították a kipróbált hadvezéreket. 1686-ban viszszafoglalják Budát a töröktől. A 16 éves háború eredménye 150 éves török uralom megdöntése. 1711-ben a szatmári béke véget vetett a kuruc fölkelésnek, 1716-ban Temesvárt, a török hatalom utolsó magyarországi bástyáját, Jenő herceg Pálffy Jánossal elfoglalja. (Az 1718.-Í pozsareváczi béke megteremti a légkört, ben a nemzet uralkodóházával megbékülhetett. Győr megszűnt bástya lenni a nyugat felé törő ozmán áradat ellen, értéke és jelentősége csökken, a hadászati súlypont délre tolódik, a nyugati civilizációnak nincs már szüksége falaira. (Dr. Németh.) A minket érdeklő építőanyag, a vártégla, is kezd ritkulni. 1718-ban a város nagy részében leégett s ettől fogva kötelezővé teszik a kővel-téglával való építkezést. Ez időtől fogva a polgári egyes téglaégetők fokozottan szaporodnak, termékeikkel mind gyakrabban találkozunk s a 18. század vége felé katonai téglákat már nem találunk. A 18. század elejéről több típusban még gyakran előtűnnek gróf Althan Gundaker téglái. (10. kép.) Ismeretesek 1722, 1730, 1734, 1737-es évszámmal, négy vagy öt betűvel és koronával. E betűk GGVA és GGCVA s értelmük G(raf) G(undaker) V(on) A(lthan) és G(undaker) G(eneral) (der) C(avallerie) VonA(lthan). Az öt betűsekből vannak kb. 4V 2 és 7 cm. magas betűk is. Tehát legalább három különböző alkalommal kezdtek parancsnoksága alatt téglát gyártani. Az 1722-es téglán a kettes számok fordítottak. Gróf Althan Gundaker Lajos József 1708. május 1.-én tábornok (General Wachtmeister), 1716. május 24.-én altábornagy, 1723. július 13. án lovassági tábornok, 1741. március 24. én tábornagy, 1747 ben vezér építészeti igazgató (General Baudirektor) és a bécsi Képzőművészeti Akadémia védnöke. 2 ) *) Prinz Eugen von Savoyen, 6. kötet, 160. oldal. 2 ) Bécsi Kriegsarchiv: Verlassenschaften (1761—1545.).
