Valló István szerk.: Győri Szemle 3. évfolyam, 1932.
III. évfolyam. 7-9. szám. 1932. szeptember-november - Stengl Marianne: Győr műemlékei
ű. n. Kreszta-ház, magas nyeregtetejével és sarokra épített emeletén szűkülő homlokzatával a 18. század stílusát mutatja. Az Apáca-utca 9. sz. ház erkélyén az 1637. évszám és Joannes Feierwart név közli az építési idejét ; és az építtető nevét. A lépcsőház szép, rácsos ajtaja, 1771 évszámmal, a 18. század bélyegét is rányomta e házra. Az Apáca-utca 5. sz., ű. n. zenészház egyszerű homlokzatán kevés dísszel a 18. század végének copfstílusát mutatja. A 18. században épült még a Jedlik Anyos-utca 9. sz. ház, erkélyén Ferd. Massy 1692. felírással. Ezek a várfalak mentén húzódó kis utcák sokat megmentettek a 18. század művészi alkotásaiból. Lépten-nyomon egy-egy finom Ízléssel faragott kis kapura bukkanunk: ilyen a Káposztás-köz 3. sz. házé. Kár, hogy a széles kocsibejáratra épített kapukat igen sok helyen középen elválasztva, felenagyságra szűkítették s az elvett térből üzlethelyiségnek adtak helyet. A kapuk mellett különös hangulatot ad a kis utcáknak) a sok erkély. Erkély van majdnem minden házon, az utcasorban középen, a kereszteződéseknél pedig a sarkon. Legszebb a Teleki-utca és Megyeház-utca kereszteződése a négy kis sarokerkéllyel. Kedves, ódon, kisvárosi hangulatot árasztanak ezek az igénytelen, de művészi kis barokk-házak, melyeknek építői, ha nem éltek is egy időben, értettek hozzá, hogy az általuk épített ház tökéletes összhangban álljon környezetével. Igazi műérzékkel megértették, hogy az épületet alá kell rendelni a harmonikus barokk utca- és térképzés követelményeinek, s ezzel a művészi megérzésükkel alkották meg Győr páratlan városképét. Kik lehettek ezek a művészlelkű győri építészek? A polgári házak építőinek nevét a 18. századi templomépítkezéseknél kell keresnünk. Igy 1786-ban a ferencrendi zárda átalakításánál és az újvárosi templom építésénél találkozunk győri »Maurermeisterekkel 1786-ban a szerzetesrendek feloszlása után a ferencrendi zárdát és templomot megyeháznak alakítják át. 1787-ben Király György kir. mérnök elkészíti az átalakítás tervrajzait. 1 ) A ferencrendiek már a középkorban megtelepedtek Győrött. 1455-ben országos gyűlést tartanak a mai Rákóczi-úton levő s Szent Erzsébetről elnevezett első templomukban, melynek helyére a 37. sz. ház udvarán ma már csak egy szép renaissance-kapufélfa emlékeztet. A mai megyeház helyén állt templomot 1618-ban építették, valószínűleg késő renaissance-stílusban, s később barokk belső díszítést kaphatott. Az 1786 december 29-én felvett becslési jegyzőkönyvekből és leltárakból tudjuk, hogy a templom elég nagy lehetett: 6 nagyobb és 6 kisebb mellékoltárt, 32 kemény fapadot, 2 gyóntatószéket és 3 ablakot vesznek föl. 2 ) A templom mellett még *) Országos levéltár. Inventarium von dem aufgehobenen Fraciscaneren zu Raab. E. 18, A. N. P. 177. 1791. 2 ) Országos levéltár. Inventarium von dem aufgehobenen Franciscarn zu Raab. E 18. A. N. P. 177. 1791.
